2022.09.02. 10:01
Hatalmas tömeg – mintegy tizenötezren tüntettek Dózsa Lajos honvéd temetésén
Titkos pécsi küldetésen részt vevő katona, tisztázatlan haláleset, hatalmas tüntetés a temetésen. Úgy hangzik, mintha egy kalandfilm fordulatairól lenne szó, pedig ez tényleg megtörtént a húszas évek forrongó éveiben.
Zavaros időszakot élt át Pécs az első világháborút, illetve a trianoni katasztrófát követően. A város 1921 augusztusáig szerb megszállás alatt állt, a hatalom tűzzel-vassal próbálta fenntartani a rendet, a nekik nem tetsző elemeket rövid időn belül „eltüntették”. Így járt a szőnyi születésű Dózsa Lajos, a magyar nemzeti hadsereg katonája is, akit gyanús elemnek véltek a szerbeket kiszolgáló rendőrök, ez pedig elég volt ahhoz, hogy letartóztassák.
A férfi nem sokkal később már holtan feküdt Pécs utcáján, halálának körülményei máig tisztázatlanok. A titkos küldetés keretében 1921 januárjában városunkba érkezett honvéd különös történetéről a Pécsi Napló is beszámolt. A lap írása szerint a mindössze huszonegy éves férfi a rendőrségi kihallgatás után kivetette magát a városháza ablakán. Sokan azonban nem hittek az öngyilkosságról szóló hivatalos magyarázatnak, így rögtön szárnyra kelt a szóbeszéd, hogy a férfit gyakorlatilag halálra verték, majd kidobták szerencsétlent az utcára.
Ezt a történetet erősíti a férfit eltemető református tiszteletes 1940-ben keltezett üzenete is, melyet lelkipásztor társának címzett az esettel kapcsolatban. Az iratban az áll, „meggyőződésük szerint” a férfit a brutális kihallgatást követően a rendőrök lökték ki az ablakon.
Dózsa Lajos esete hatalmas felháborodást váltott ki a városban, temetése nemzeti tüntetéssé vált. A lelkipásztor a már említett levélben leírja, hogy az eseményen nagyjából tizenötezren (!) vettek részt. „Koporsóján magyar nemzetiszalagos koszorú foglalt helyet ezzel a felirattal: a haza áldozatának – a pécsi magyar nők. A koszorút a detektívek el akarták sikkasztani, helyesebben: a nemzeti színű rongyot, mint ők mondták, el akarták távolítani, de a közönség nem engedte” – idézi fel az írásban a pécsi lelkipásztor. Ezt követően – folytatódik a történet – a tömeg rázendített a magyar Himnuszra, majd a Szózatra és a Kossuth-nótára.
A szerbek és a hozzájuk csapódottak tajtékoztak a dühtől, de tehetetlenek voltak ennyi emberrel szemben. A lelkipásztort letartóztatták, de a kihallgatás után hazaengedték. Hogy mi okozta Dózsa Lajos halálát, és egyáltalán milyen küldetésen vett részt Pécsett, soha nem derült ki. A reformátusok mint a haza áldozatát temették el, sírját emlékkő jelöli a pécsi temetőben.
„Ha kell, meghalok a hazámért”
Részlet a Pécsi Napló írásából: „A vizsgálat és a nála lévő iratok mindazt mutatják, hogy a titokzatos öngyilkos hazája szeretetétől rajongó, 21 éves fiatalember volt és noteszában, följegyzéseiben Magyarország föltámadásáról szóló irredenta tendenciájú versek voltak, melyeket ő maga írt (…). Mikor kihallgatása megkezdődött, sértődött önérzettel, gorombán válaszolt a kérdésekre. Mikor megmotozták és zsebéből egy élesre fent, 15 cm hosszú, fanyelű tőr meg boxer került elő, megkérdezte tőle a rendőrkapitány, mire kellenek ezek. – Semmi köze hozzá – válaszolta a fiatalember. A kérdésre, tagja volt-e a nemzeti hadseregnek, büszkén felelte: – Igenis voltam, s ha kell, most is meghalok a hazámért!”
