Milyen következményekkel jár a téves jelzés?

Amint arról beszámoltunk, óriási készültség volt egy pécsi társasház előtt kedd este. Mint hamarosan kiderült, a fiú csak elaludt, ezért nem tudták elérni.

Pár évvel ezelőtt a Tudásközpontnál látott valaki füstöt, később kiderült, hogy nem az óriáskönyvtár kapott lángra, hanem a bejelentőt a hőerőmű kéménye téveszthette meg. Mivel mindkét esetben nem szándékos félrevezetésről volt szó, a bejelentőt valószínűleg nem „veszik/vették elő” a hatóságok.

– Többféle téves jelzést lehet megkülönböztetni. Ha valaki jóhiszeműen tesz bejelentést, de valójában tévedett, vagy ha szándékosan akarják megtéveszteni a tűzoltókat – mondta el lapunknak Fábián Lilla tűzoltó főtörzsőrmester, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője. – A harmadik, amikor a beépített tűzjelző rendszer indul be – véletlenül, azaz úgy, hogy ténylegesen nincs tűz – és nem mondja le senki – tette hozzá.

Az utóbbi két esetben kell megtéríteni a vonulás költségét a felelősöknek. Az összeg a vonuló tűzoltókocsik üzemanyagköltsége és a rajta lévő állomány időarányosan lebontott fizetéséből adódik össze. Ez pár ezer forinttól a több százezres nagyságig is elmehet, attól függ milyen erőkkel kellett vonulni a helyszínre, és mennyi idő után fordultak vissza. Egy kiemelt létesítménynél – például kórház, kollégium, bevásárlóközpont – több tűzoltókocsi indul meg, így a vonulás költségei magasabbak lesznek.

Hét szándékos félrevezetés volt

Pécsen a korábbi évekhez képest kiugró értéket mutat az állampolgároktól érkező téves jelzések száma – írta az éves beszámolójában a katasztrófavédelem. Tavaly 189 ilyen eset volt, melyből hét szándékos félrevezetésnek minősült.