Kodály-koncepciót tanított Azerbajdzsánban

Az azerbajdzsáni Üzeyir Hacıbǝyli Zeneakadémia meghívására kétnapos work­shopot tartott Bakuban a kodályi elvek alapján történő zeneelmélet-tanításról dr. Keresztes Nóra, a PTE Zeneművészeti Intézetének és a Liszt Ferenc Zeneakadémiának a tanára.

– Mi volt az esemény apropója?

– November végén Magyarország Bakui Nagykövetsége nagyszabású, többnapos rendezvényt szervezett koncertekkel, kiállítással, előadásokkal a bakui Zeneakadémián Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából. Ebbe illeszkedett a mesterkurzus, melynek a megtartására kaptam meghívást.

– Miről szólt a bemutató?

– Rengeteg elméleti háttéranyagot raktam össze a Kodály-koncepcióról, s jól hasznosítottam, hogy tanítok külföldi csoportot is a Zeneakadémián. Tartottam egy elméleti és egy gyakorlati bemutatót arról, hogyan oktatunk összhangzattant Kodály nyomdokain, és bevontam a hallgatókat is.

– Kodály-koncepció, akkor nem Kodály-módszer?

– A köztudatban az utóbbi ismert, de nem helyes. Kodály ugyanis soha semmiféle módszertani munkát nem adott ki a keze közül, ő „csak” irányelveket fogalmazott meg. Filozófiáját kollégái, tanítványai és azok követői ültették gyakorlatba, a módszert ők alkották meg.

– Vették a lapot Bakuban?

– Kiderült, hogy vannak a Kodály-koncepciónak olyan elemei, amiket beépítettek az azerbajdzsáni zeneoktatásba is. Nagyon lelkes volt a hallgatóság és akadt néhány diák, valamint tanárkolléga, akit láthatóan elgondolkodtatott ez a számukra igen szokatlan megközelítés.

Amit hazahozott

„Bekukkanthattam az azeri oktatásba és a mienktől eltérő, inspiráló órákat láttam. Csodálatos Baku óvárosa a jellegzetes, félig keleties, félig klasszicista építészettel, kis sikátoraival, az alul szőlővel befuttatott házakkal. Van egy szépen kialakított tengerparti sétány is. Fantasztikus élmény volt az esti utcákon sétálva meghallani a müezzin hangját. Beszereztem egy keveset az azeri konyha jellegzetes fűszeréből, a sumaqból (szumák), valamint a híres azeri teából is.”