Ufókat vártak a panellakásba karácsony előestéjén

Különös kalandban volt része a Dunántúli Napló egykori újságíróinak 1992. december 23-án este. Két hónappal az eset előtt (október 23-án) arról kaptak információt, hogy Pécsett, egy kertvárosi lakásban földönkívüli lények jártak. Akkor a piciny, zöldesszürke „emberkék” a következő üzenetet közvetítették egy táblácska segítségével vendéglátójuknak: „XXIII. XII. 1992”. Ebből a fiatal hölgy (K.-né), aki kapcsolatba került velük, arra következtettett, hogy a barátságos látogatók december 23-án visszatérnek.

Az „oknyomozó újságírók” hívatlan vendégként nem kívánták megzavarni a remélt randevút, ezért december 23-án (fényképezőgéppel felszerelkezve) a hölgy lakásával szemközti panelházban rendezkedtek be ismerőseiknél. Mindhiába. Az áttetsző felhők mögött a csillagok fényén kívül semmit sem észleltek.

Na de mi is történt két hónappal korábban?

- Álomnak tűnt az egész – utalt vissza a földönkívüliekkel kapcsolatot teremtő hölgy az októberi éjszakára, amikor karácsony előestéjén arról kérdezték, az ufó utasai betartották-e visszatérésükre tett ígéretüket. – Akkor valami különös fényt láttam és késztetést éreztem, hogy az ablakhoz menjek. Egy csészealj szerű valamit láttam, amelynek oldalán kinyílt egy ajtó. A szerkezet a bejárati nyílásán keresztül magához vonzott. Ott láthattam a ráncos nyakú, homlokú, alacsony, dülledt szemű lényeket.

Azt már mi vetjük fel, több mint 25 év távlatából, hogy a pécsi kertvárosi városrész az ország egyik legnagyobb lakótelepe. Elég nehéz elképzelni, hogy egy panellakás előtt lebegett egy űrhajó, miközben a városrész többi lakója ezt nem vette észre. Bár az is lehet, hogy észrevették, csak a döbbenettől máig senki nem tudott megszólalni. No de folytassuk a történetünket!

Mint a hölgy korabeli beszámolójából kiderült a látogatók igen jótékonynak látszottak. Érdekes módon, az október 23-i találkozás óta a fiatalasszonynak megszűntek a betegségei. Hogy nem álom volt az egész, számára bizonyíték, hogy másnap megtalálta az ablakon az általa felrajzolt ábrákat, üzeneteket, magyarázatokat.

December 24-én reggel bal kezének mutatóujján egy barna (gyűrűnyomra emlékeztető) jelet vett észre K.-né. Egyébről (némi zsibbadtság érzéstől eltekintve) azonban ő sem tudott beszámolni.

„Azóta vár. És várunk mi is, hogy egyszer bizonyossággal szolgálhassunk arról a világról, amelynek jelei (vagy csak vélt üzenetei) egyelőre a fantasztikum világába vezetnek bennünket” – zárta a gondolatait korabeli cikkében a Napló szerzője.

A múltidéző cikksorozatunkban emléket állítunk annak a kornak, amikor még jobban foglalkoztatták az embereket a ma már nehezen hihető hasonló paranormális jelenségek.

Az ufók baranyai előfordulásával kapcsolatban először azt a sztorit elevenítettük fel, amikor egy vonatot követtek a földönkívüliek. A sorozatunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy állítólag elvitték egy pécsi nő magzatát az ufók.

Képünk illusztráció!