Emlékhelyeket kerestek fel, s könyvet írtak Indiáról a pécsi geográfusok

Mintegy féltucatnyi magyar emlékhelyet kerestek fel Indiában tavaly a Pécsi Tudományegyetem geográfusai. Tapasztalataikról és kutatásaik eredményeiről egy könyv is született. A szakemberek útjuk során felmérték az emlékhelyek helyzetét, általános állapotát, valamint hogy magyar emlékezeti szempontból milyen üzenetet közvetítenek, s milyen színvonalon. Vizsgálták azt is, hogy az emlékhelyek milyen fejlesztéseket igényelnek, illetve hogy a helyi kontextusban milyen szerepet és jelentőséget töltenek be.

Egyedi vonások

– Az indiai–európai viszonylatot általában megterheli a koloniális idők emlékezete, ezzel szemben a magyarság indiai kapcsolatai jellegükben nem az elnyomáshoz, hanem a tudományhoz, a politikához és a művészetekhez kötődnek – mondta dr. Pap Norbert, aki az emlékexpedíciót szervezte és vezette. – A magyarok ázsiai eredete, a magyarság ázsiai őshazájának kutatása folyamatosan megjelenik az India iránti érdeklődésünkben.

Hangsúlyozza, hogy ez egy különös és egyedi vonásokkal rendelkező kapcsolatrendszert alapozott meg.

– India az elmúlt évtizedekben szegény és elnyomott gyarmati területből a világ egyik legfontosabb országává vált, amelyben igen nagy fejlődési potenciál van – mutat rá a kutató. – A magyar indiai emlékezetpolitika egy olyan páratlan lehetőségeket hordozó fejleszthető és fejlesztendő terület, amely Magyarország pozícióit Indiában jelentősen tudja javítani, nagyobb mértékben, mint az a méretünkből és fejlettségünkből következne.

Közös projekt

Az utazás végén a résztvevők az újdelhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központban tartottak workshopot, ahol megfogalmazták a Kőrösi Csoma Sándor Magyar–Indiai Zarándokút koncepcióját. Ez egy az indiai magyar emlékhelyeket összegyűjtő, illetve összekapcsoló projekt, melynek egyes állomásai révén a kulturális összekapcsolódás magas intenzitással valósulhat meg.

– A nagy távolságokra és az erőforrások szűkösségére tekintettel ezeket az információkat és tartalmakat csak „okos” megoldásokkal érdemes létrehozni és eljuttatni a felhasználókhoz – mondta dr. Pap Norbert. – A felhasználás pedig nem elsősorban turisztikai, hanem kulturális diplomáciai lehet, bár érdemes lenne a magyarok indiai turisztikai útjaiba egyes elemeket beépíteni, ezáltal ezeket a helyeket és eseményeket megerősíteni a magyar nemzeti emlékezetben.

Könyvet írtak

Nagy élményt nyújtott a résztvevőknek, hogy Kolkatában a bengáli Ázsia Társaság fogadta őket, ahol Kőrösi Csoma Sándor évekig dolgozott könyvtárosként. Megtekinthették a Tibeti-Angol Szótár ott maradt kéziratát, majd az emlékezés és a tisztelet koszorúit helyezték el Kőrösi Csoma Sándor darjeelingi sírjánál és az emlékezetére emelt kopjafánál. Az utazásról film és számos fotó is készült, s egy könyv is hamarosan megjelenik.

Több oktató csatlakozott az úthoz

Az emlékexpedíció a PTE 650 Kőrösi Csoma Sándor nevet viselte – nem véletlenül: ezzel egyszerre tisztelegtek a nagy kutató és a Pécsi Tudományegyetem előtt. Az emlékexpedíció résztvevői közösen gondolták át az indiai magyar emlékezetet és emlékezetpolitikát. A kezdeményezéshez több egyetemi oktató is csatlakozott: az egykor portugál gyarmat, Goa történelmi szerepét vizsgáló dr. Szilágyi István, az iszlámmal és biztonságpolitikával foglalkozó dr. N. Rózsa Erzsébet, a nemzeti szervezeti kultúrákat kutató dr. Jarjabka Ákos, a kulturális turizmus szakértő dr. Gonda Tibor és a magyar arisztokrácia 19–20. századi indiai utazásait vizsgáló dr. Kitanics Máté is ott volt a csapatban.

Az indiai nőkérdésre is reflektáltak

A kereszténység indiai helyzetével, az európai és amerikai protestáns missziós munkával, különösen pedig a magyarok szerepével Dr. Ács Marianna foglalkozott, míg Nemes Viktória doktorandusz az indiai nőkérdés egyes részleteire reflektáló doktori kutatásaihoz szerzett helyi tapasztalatokat és kutatási ötleteket. Dr. Wilhelm Zoltán, a PTE TTK Politikai Földrajzi, valamint Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszékének korábbi docense, az indiai magyar kultúrintézet igazgatója tizenöt éve kutatja India földrajzát – ő volt az, aki a helyi szakmai vezetést biztosította. Az utazásról egy filmet forgattak, és számos fotó is készült – a filmet nemrég Pécsett, a Gandhi Gimnáziumban mutatták be.

Fotók: PTE