Az otthoni pálinkafőzés a hungarikum minőség rovására is mehet

Több mint húszezer pálinkafőző készüléket jelentettek be hazánkban az elmúlt három évben, ezzel pedig ismét reneszánszát éli a házi főzés, ugyanis 2015. január 1-jétől engedélyezett az otthoni pálinkafőzés. Ugyanakkor 566 bérfőzde működik az országban, illetve 210 kereskedelmi főzde.

Mint Czigelédi Zsolt diplomás pálinkafőző mester, szaktanácsadó elmondta, a tapasztalatok alapján a pálinkatörvény nagyon jó irányba vitte a pálinka megítélését.

– Az adómentes időszakban – 2010. szeptembertől – még azok is jöttek főzetni, akik korábban nem. A pálinkára sokkal nagyobb igény mutatkozott, a fiatalok körében is kedveltebb lett. Az érdeklődés az adómentes időszakban még tovább növekedett, az emberek nem álltak neki otthon főzni. A literenkénti 500-600 forint bérfőzési díj és az ellenőrzött előállítási feltételek nagyon sok főzetőt meggyőztek arról, hogy nem érdemes otthon nekilátni ennek a szakembert igénylő munkának. A cefre minősége jelentősen javult, a szeszfőzdék folyamatos segítséget adtak ebben a bérfőzetőknek – mondta Czigelédi Zsolt.

Az ismételt adóbevezetést követően, 2015-ben az éves termelés több mint a felével visszaesett. Míg Baranyában 2014-ben 317.577 hektoliterfok (635.154 liter, 50 fokos) párlatot főzettek le a bérfőzdékben, addig 2015-ben mindössze 144.803 hekitoliterfokot (289.606 liter, 50 fokos). A szakember szerint ez kihatott a főzési szezon hosszára is, ami jelentősen lerövidült, a kereslet visszaesett, a kifőzendő mennyiség is jelentősen csökkent. Ugyanakkor az emberek a zugfőzdékhez fordultak, ahol kisebb mennyiségben, már 60 liter cefre kifőzését is vállalták és vállalják. A zugfőzők ellen sem az adóhatóság, sem a települési jegyzők nem lépnek fel megfelelő hatékonysággal.

– A szeszadó ismételt bevezetése mellett a magánfőzés teljes kontroll és mondhatni adóteher nélkül működhetett tovább, ez pedig jelentős mértékben sújtotta a pálinka megítélését. Az az ital, amit hungarikummá nyilvánítottak, ami egy nemzeti értéket hivatott képviselni, elvesztette azt a minőségre utaló állami támogatását, ami éveken át biztosította a garanciát.

Az otthoni pálinkafőzés mennyisége és minősége ellenőrizhetetlen, a bérfőzési kedv pedig tovább csökken, hiszen az otthon főzött pálinka anyagi vonzata jóval kisebb, mint a bérfőzdében kifizetett összeg.

A szakember szerint, amíg nem lesznek egyenlő feltételek a bérfőzdékre, a kereskedelmi főzdékre és a magánfőzőkre vonatkozóan, addig a pálinka színvonalának és kultúrájának fenntartását sem remélhetjük a korábbi évekhez hasonló minőségben.

Tucatnyi pálinkaversenyt rendeznek majd megyeszerte

Bérfőzést végző szeszfőzdék Baranya megyében: Drávaiványi, Sellye, Zók, Pellérd, Pécs, Pécsvárad, Szentlászló, Mozsgó, Szigetvár-Becefa, Nagyváty, Bükkösd, Sásd, Kárász, Villány, Palotabozsok, Szederkény, Mohács.

Az adatok alapján jelenleg kereskedelmi főzési engedéllyel is rendelkezik a siklósi és a magyarbólyi szeszfőzde.

Nagy hagyományai vannak a megyében a pálinkaversenyek megszervezésének, van ahol évtizedes múltra tekint vissza ez a rendezvény, másutt pedig csak az elmúlt években kezdődtek a rendezvények. Ez alapján minden esztendőben megrendezik a véméndi bor- és pálinkabírálatot, a pogányi pálinkaversenyt, a kozármislenyi regionális párlat és pálinkaversenyt, a szajki bor és pálinka mustrát, a székelyszabari pálinkaversenyt, a hetvehelyi pálinkaversenyt, a pécsváradi bor és pálinka mustrát, a zengővárkonyi pálinkaversenyt, Sellyén a Regionális Ormánsági Pálinkaversenyt, a komlói pálinka és pogácsa mustrát, a kárászi pálinkaversenyt és a sásdi pálinkaversenyt.