Erzsébet

2018.09.02. 07:00

Másfél napig készül a szék

Az Év mestere díjat kapta az országos Mesterségek Ünnepén Budapesten a várban az erzsébeti Négyes Tímea székkötő. Nem akármilyen elismerés ez, miután a népművészek 59(!) szervezete megválasztja a maga legjobbját, aztán ez az 59 jelölt kerül a zsűri elé, s közülük csak egy lehet a befutó.

Mészáros B. Endre

– Mivel érdemelte ki a díjat?

– Azt hiszem, egy kicsit a székkötés megbecsülése is ez, hogy feltámasszák, megerősítsék ezt a kihalófélben lévő népi mesterséget. Ugyanis nem tudom, hányan lehetünk az országban, de talán három olyan emberrel találkoztam eddig, aki hivatalosan székkötőnek vallotta magát.

– Miben más ez, mint a kárpitos munka?

– Hogy mi kizárólag hazai hagyományokra építkezünk, itthoni természetes alapanyagokkal.

– Miért, milyen anyagokról van szó?

– A szék faváza Baranyában sváb hagyományok alapján esztergált keményfa, leginkább bükk. A székvázak felújítását pedig a párom, Horváth Attila végzi. Az ülőlap borítása szálas anyagból készül, leggyakrabban gyékényből, sásból és kukoricacsuhéból, ritkábban kákából és szalmából.

– Mennyi idő alatt készül el így egy szék?

– Jó másfél nap, de legalább 12 órás munkaidővel, plusz az anyaggyűjtés. A sás például a saját kertemben terem, de a gyékény már nehezebb dió, mert minden halastó magánkézben van. Másrészt csak a széleslevelű kádárgyékény jó erre a célra, ami igen kevés helyen nő.

– Otthon akkor halomban állnak a székek?

– Szó sincs róla, új széket keveset csinálunk, inkább csak javítunk. Ugyanis ez a változat lassan készül el, és igen drága, 15-16 ezer forint az adóteher nélküli önköltségi ára, nehéz lenne így értékesíteni. Viszont a vásárokban főzőfesztiválokon kézről kézre adják a nevem és hozzák a korrekciós munkákat.

– Családi hagyománya van a székkötésnek?

– Olyannyira nincs, hogy én végzettségem szerint közgazdász vagyok, a párom pedig fizika-matematika szakos tanár. Az egyetem után kiköltöztünk Erzsébetre, mert beleszerettünk az egyik falusi portába, s nekikezdtünk gazdálkodni. Ma is főként ebből élünk, baromfit nevelünk, tojást árulunk. A székkötés csak jövedelemkiegészítő hobbi, és úgy kezdődött, hogy amikor megszületett a nagyobbik gyermekem, beleszerettem a csuhéfonásba, és abból nőtt ki ez a mesterség.

– Honnan a szakmai háttér?

– Én nem csupán csinálom, de kutatom is a székkötés komoly hagyományait. Könyvtárakban, levéltárakban keresem a mesterséggel kapcsolatos alapos leírásokat, ha időm engedi, felkeresem a még élő mestereket, és gyűjtöm a hagyományait, elsajátítom a technikáit, az eszközök készítését, továbbá oktatom is a mesterség fortélyait.

Régóta falusiak

Négyes Tímea 1969-ben, Horváth Attila 1966-ban született Pécsett. Mindketten a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségiztek, aztán a PTE-n Tímea szervezés szakon lett közgazdász, Attila fizika-matematika szakos tanárként diplomázott majd villamosmérnökként végzett a Pollackon. Tímea egy évet tanított közgazdaságtant, de gyakorlatilag egyikük sem dolgozott soha a szakmájában. 28 éve élnek együtt, ebből 22 évet Erzsébeten töltöttek, ma is ott élnek és gazdálkodnak egy hektárnyi területen. Három gyermekük van, András 20, Ákos 17, Zsófi 14 évesek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában