Szigetvár–Mohács

2018.09.05. 20:00

A rómaiak építették, a törökök újrahasznosították, a magyarok kegyhelye lett

A Szulejmán türbéjét megtaláló kutatócsoport újabb szenzációs felfedezést tett, de ezúttal a mohácsi csatával kapcsolatban. Dr. Pap Norberttel, a kutatások egyik vezetőjével beszélgettünk a mohácsi újdonságokról és a szigetvári projekt állásáról.

Mészáros B. Endre

– Mi vitte a kutatócsoportot a mohácsi csata helyszínére?

– Amikor Szigetváron jártak az oszmán hercegnők és Kenize Mourad írónő, akkor egy baráti beszélgetés során rákérdeztek, ha itt végzünk, merre folytatjuk a kutatásokat. Ekkor hangzott el a társaságban ötletként a mohácsi csatatér rejtélyeinek kutatása. Aztán az MTA és PTE közös pályázatot indított, a három évre szóló 120 millió forintos projekttel az a cél, hogy a mohácsi csata 500 éves évfordulójára sok tisztázatlan kérdésre választ adjunk.

– Milyen titkokról van szó?

– Többek között nem ismertek a csata fontos helyszínei, a felvonulási útvonalak, a szembenálló felek táborai, a küzdelem centruma, a tömegsírok nagy része. A feltárt eredmények pedig egy olyan új mohácsi múzeumnak adhatnak izgalmas tartalmat, ahová évente tízezrek látogathatnak el.

– Hogy néz ki a tudományos munka?

– Látni szeretnénk, hogy földrajzilag milyen volt a táj 1526-ban. Történeti földrajzi vizsgálatokat végzünk, ahol a csata nagy eseményei történhettek és újraértelmezzük azt az eredmények alapján. Foglalkozunk az 1687-es győztes harsányhegyi győzelem helyszínével is. Megnézzük, miként jelent meg a mohácsi csata a történetírásban, a művészetekben, a néphagyományban, az oktatástörténetben. Továbbá összevetjük más oszmánok elleni sorsfordító ütközetekkel.

– Mit találtak, ami máris szenzációnak számít?

– A szultándomb elhelyezkedéséről, ahonnan a törökök szerint a szultán nézte a csata fejleményeit, igen keveset tudtunk. Az oszmánok itt felállított győzelmi emlékművének jellegéről is alig akad információ. Mi felkutattuk ezt a szimbolikus helyszínt. Bebizonyosodott, hogy a mohácsi Törökdomb a rejtély kulcsa, mely egy 1500 éves mesterséges halom, még a rómaiak építettek itt egy határerődöt, az oszmánok pedig „újrahasznosították”, s ide állították fel „diadalpavilonjukat”. A nagyharsányi ütközet idején a jezsuiták kápolnának szentelték fel, s találtunk nyomokat, hogy még 1769-ben is létezhetett. Azért is kuriózum ez, mert az oszmánoknak csak néhány ilyen diadalpavilonja volt. Továbbá kiderült, hogy sokkal régebbi a csata keresztény emlékezete, mint ahogy eddig gondoltuk. Az köztudott, hogy itt, az ország legrégebbi történelmi emlékhelyén kétszáz éve rendszeresen tartottak megemlékezéseket. S most bebizonyosodott, hogy már 331 éve létrejött az első keresztény emlékkápolna.

– Mi jön ezután?

– Még a Törökdombbal sem végeztünk, másrészt a csatatáj rekonstrukciós munkája már jó ideje folyik, de az eredményeket még nem publikáltuk. Kisebb tanulmányaink viszont folyamatosan felkerülnek a mohacs.btk.mta.hu honlapra.

Egyelőre nincs meg még a fele sem

Arra is választ kaptunk, hogy hol tart a Szulejmán-projekt. Ötödik éve zajlik Szigetvárnál a kutatás, és most nyílt meg egy újabb, 145 millió forintos keretösszeg rá, úgyhogy két évig még biztosan lesznek még munkák.

A magterületen a feltárást (ahol a türbe, dzsámi, derviskolostor találhatók) 2019. december 31-ig kell befejezni, olyan szinten, hogy ott elkezdődhessenek a földmunkák, az építkezés. Hátra van azonban még a török városnak a feltárása, szóval ezt követően is több évre lesz kutatói feladat. Dr. Pap Norbert így összegzett: „Még az sem biztos, hogy a fele útig eljutottunk!”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában