Krónikus orvoshiány: több sebből is vérzik, nem javul a probléma

A felmérések szerint rekordszámú orvos dolgozik hazánkban, azonban a valóságban nem ezt tapasztaljuk, hiszen a várólisták egyre hosszabbodnak, és több kórház működése is akadozik. Ennek az oka, hogy az orvosok jelentős része magánklinikán praktizál, ezért a kórházak problémái jórészt függnek az emiatt kialakult munkaerőhiánytól.

Az is, hogy az elmúlt időszakban egyre több fejvadászcég keresett különböző egészségügyi szakembereket magánklinikák megbízásából. – Egyre több megbízást kapunk baranyai magánklinikáktól is, hogy keressünk nekik orvosokat, szakorvosokat vagy szakápolókat. A hiány olyan nagy mértékeket ölt, hogy már szívesen látják a csupán pár év tapasztalattal rendelkező szakembereket is. Az ennek kapcsán megkeresett szakemberek általában nem elégedettek a jelenlegi közszférában uralkodó helyzettel, ezért nem is kell őket különösebben győzködni arról, hogy nyissanak a versenyszféra felé. Ott magasabb fizetést kapnak, jobban megbecsülik őket, és sokkal különb körülmények között dolgozhatnak. Ezzel nem tudja tartani a lépést a közszféra, ami miatt évről évre egyre nagyobb mértékeket ölt az orvoshiány nemcsak a térségben, hanem ország egész területén – tájékoztatott bennünket Puskás Bettina, az egyik munkaerő-közvetítő cég szakembere.

Több, a szakmában dolgozó személy szerint a legnagyobb probléma nem a orvosok száma, hanem a kórházak alulfinanszírozottsága. Ez néhol gyógyszer- és eszközhiányhoz, súlyosabb esetben a fizetések elmaradásához vezethet. Gond az orvostársadalom elöregedése is. A kórházakban kialakult hiány nem csak az orvosokat érinti. Ugyanis mentősök és a diplomás szakápolók tekintetében is jelentős csökkenés figyelhető meg a munka piacán.

Az utánpótlással is gondok vannak

Tovább rontja a helyzetet az is, hogy rengeteg diák képtelen befejezni az orvosi egyetemi képzést, van olyan terület, ahol több mint kétharmados a lemorzsolódás aránya. Pedig szükség volna az utánpótlásra. Így már nemcsak a közszféra elhagyása és az elöregedés okoz fennakadásokat az egészségügy területén, hanem a diákok lemorzsolódása is tovább rontja a helyzetet. A felmérések szerint területekre bontva még rosszabb a helyzet, ugyanis például a dentálhigiénikus alapképzésen közel hatvanhét százalék, azaz a diákok kétharmada kényszerült távozni a felsőoktatásból, de a mentőtiszt, az ápolás és a betegellátás szakokon is negyvenszázalékos a lemorzsolódás. A legkevesebben az általános orvosi, a gyógytornász és a fogorvosi képzést hagyják ott. Ezért az állam úgy próbálja meg ösztönözni a diákokat és csökkenteni a lemorzsolódás mértékét, hogy például most már az alapszakos ápolók is pályázhatnak az akár évi 640 ezer forintot is jelentő Mihalicza-ösztöndíjra.