Koronavírus Baranyában

2020.03.26. 20:00

Álhírek terjesztése miatt feljelentették Mohács polgármesterét

Amint arról szombaton beszámoltunk, Mohács polgármestere, Csorbai Ferenc közleményt adott ki annak kapcsán, hogy a Duna-parti városban is regisztráltak egy koronavírusos megbetegedést. A település vezetője kijelentette: Mohács úgynevezett „coronaria gócponttá” vált. Müller Cecília országos tisztifőorvos azonban vasárnapi sajtótájékoztatóján cáfolta az állítást. Csütörtökön aztán kiderült, álhírek terjesztése miatt feljelentették a polgármestert, mi pedig nyilvánosságra hozzuk, hogy – a Mohácsi Újság.hu információja szerint – ki tette ezt.

M. B. (Forrás: Mohácsi Újság.hu)

Fotó: Dittrich Éva

Szombaton tett bejelentést arról Csorbai Ferenc, Mohács jelenlegi polgármestere, hogy a városban is megjelent a koronavírus – olvasható a Mohácsi Újság.hu hírportálon.

Közlése szerint „egy mohácsi személynél beigazolódott a koronavírus-fertőzés gyanúja, egy másik embert pedig a fertőzés gyanújával szállították kórházba. Az igazolt fertőzéssel kezelt beteg több mint száz emberrel találkozott az elmúlt két hét során, ezért a városban akár helyi karantént is elrendelhetnek.

Ilyen méretű kontaktálódás esetén a járványügyi tapasztalatok alapján hirtelen nagyszámú megbetegedés várható, akár helyi karantén elrendelésére is sor kerülhet”, írta a polgármester.

Másnap, vasárnap tartott sajtótájékoztatóján az országos tisztifőorvos, Müller Cecília elmondta, nem felel meg a valóságnak az a közlés, hogy Mohácson gócpont alakult ki, hiszen a koronavírusos betegek száma – az ország gyakorlatilag egész területén – egyenletesen oszlik el.

Hozzátette: amennyiben gócpont keletkezne, arról elsőként a hatóság értesül majd.

Az országos tisztifőorvos a tájékoztatón azt is közölte, természetesen figyelik a járványügyi adatokat, minden nap pontosan meghatározzák, hol laknak olyan emberek, akiknél pozitív a teszt. Ha pedig felfedeznek gócpontot, azonnal meghozzák a szükséges intézkedéseket.

Mohácson azonban nincsen gócpont – húzta alá.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon érdeklődésünkre csütörtökön közölték, az esettel összefüggésben feljelentés érkezett a Mohácsi Rendőrkapitányságra, az abban foglaltak vizsgálata folyamatban van.

A nyomozó hatóság a törvényben meghatározott határidőn belül (ami három nap – a szerk.) dönt a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról, illetve kiegészítéséről.

Azt a rendőrség nem közölte, nem is közölhette, ki tette a feljelentést. A Mohácsi Újság.hu információja szerint a feljelentést egy budapesti magánszemély, Tényi István tette, aki azzal vált ismertté, hogy számos fel- és bejelentést tett az ország szinte valamennyi pontján.

A nyomozás esetleges elrendelése nem lenne példa nélküli, álhírek terjesztése miatt több eljárás is indult a napokban Magyarországon.

Közveszéllyel fenyegetés (ez az álhírterjesztés megnevezése a jogi szakzsargonban) miatt indítottak eljárást mások mellett egy 23 éves Nógrád megyei férfi ellen, aki a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban terjesztett rémhíreket Nógrád megyében – közölte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

A pusztaberki férfi kedden egy internetes üzenőfelületen olyan, minden alapot nélkülöző állítást tett közzé, miszerint az egyik Nógrád megyei településről egy embert kórházba szállítottak koronavírus-fertőzés gyanúja miatt, és a vele érintkezők többsége elkaphatta a betegséget, így a község lesz a vírus epicentruma.

Az álhírt – az esetleges pánik megelőzése érdekében – a helyi önkormányzat nyilatkozatban cáfolta.

A hatályos Btk. szerint aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A „közveszély színhelyén„ kitétel kétszeres megjelenítése a tényállásban egyértelművé teszi, hogy a rémhírterjesztés kizárólag akkor valósul meg, ha az a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.

A kormány egyébként éppen a passzus szigorítására készül.

Javaslatuk szerint „aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában