info

2020.03.29. 07:43

Óraátállításról, alvásról otthoni karanténban

Március 29-én  hajnali 2 órakor 3 órára kell előre állítani az órákat. Az óraátállítás kérdése a korábbi uniós határozatnak megfelelően nemzeti hatáskörbe került, vagyis a tagállamokra utalta annak eldöntését, hogy téli vagy nyári legyen a végleges időzóna az európai országokban.

Forrás: Shutterstock

A járványhelyzet azonban módosíthatja a döntési időpontot, ami biztos: többoldalú egyeztetésre lesz szükség ahhoz, hogy az országok kialakíthassák a mindenki számára elfogadható megoldást. Addig is állítgatunk: vagyis a hétvégétől a téli időszámításhoz képest egy órával kevesebbet alhatunk.

A Magyar Alvás Szövetség az óraátállítás kapcsán felhívja a figyelmet: a napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének a fenntartásában és erősítésében. Bár sokak számára lehetőség adódik korábbi alvás adósságok pótlására, a cirkadián ritmushoz igazodás, azaz a nappalok és éjszakák változásaihoz történő alkalmazkodás ütemét a rendkívüli helyzetben sem szabad megbontani. Az éjszakai pihenés a szervezet számára nélkülözhetetlen.

  • A folyamatos otthoni jelenlét során is vigyünk rendszert az alvási szokásainkba, feküdjünk és keljünk ugyanabban az időben!
  • Végezzünk rendszeres testmozgást, de semmiképpen sem közvetlenül lefekvés előtt!
  • Előtte négy órával ne igyunk koffein tartalmú italokat és ne együnk nehéz, fűszeres vagy cukros ételeket, ne fogyasszunk túlzott mértékben alkoholt és ne dohányozzunk!
  • Ügyeljünk a hálószoba folyamatos szellőzésére! A fekhely legyen kényelmes, próbáljunk meg kizárni minden zajhatást, és gondoskodjunk a szoba megfelelő sötétítéséről!
  • Figyeljünk hálótársunk, gyermekeink alvására is!
  • Az Alvásszövetség szakértői pedig készen állnak, hogy segítséget nyújtsanak.

    Téli vagy nyári? Mit mond a tudomány?

    Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Ez az álláspont a Magyar Alvás Szövetség véleményét összegzi:

    „Az óraátállításnak az Európai Unióban és világszerte több mint 60 országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.”

    Kényszerébresztés és szieszta

    A óraátállításhoz kapcsolódóan G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke olyan nemzetközi és nemzeti állásfoglalások, javaslatok és intézkedések szükségességére is felhívja a figyelmet, mint a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszer ébresztésének (bölcsődei, óvodai, iskolai korai műszakkezdés) káros hatásai, az elalvásos közlekedési balesetek megelőzése, valamint a kora délutáni pihenés (a mediterrán országokban gyakorlatnak számító szieszta) életmódra gyakorolt egészségügyi következményeinek a kérdéskörei.

    (Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári időszámítást. A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. Az óraátállítás sokakat megvisel, de bizonyos káros hatásait ki lehet küszöbölni, ha időben elkezdjük magunkat hozzászoktatni az ”új időszámításhoz„.)

    Az írás a Magyar Alvás Szövetség által kiadott közlemény alapján jött létre.

     

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában