Márianosztrán raboskodott a geresdlaki lelkész

Szűcs Ferenc 1920-ban született a Somogy megyei Balatoncsehiben. 1945-ben szenteltették pappá, majd Mozsgón, Nagydorogon, Hosszúhetényben volt káplán. 1948-ban a Dunántúli Napló adott hírt róla, hogy a hosszúhetényi plébániát három felfegyverkezett fiatalember akarta kirabolni karácsony estéjén. Betörték az ajtót, pénzt és aranyat követeltek, majd az egyik férfi a kezében lévő baltával a plébános feje felé sújtott, aki az ütést karjával próbálta kivédeni, így csak a keze sérült meg. A dulakodásra felébredt a káplán, Szűcs Ferenc megjelenésére a rablók kereket oldottak. A káplán hívta a rendőröket, akik hamar a helyszínre érkeztek. A plébánost súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Szűcs Ferencet 1951-ben áthelyezték Sellyére, ahol lelkészként tevékenykedett. A forradalom kirobbanásakor a sellyei piactéren szólalt fel 1956. október 29-én a népgyűlésen.

– Azért imádkozom, hogy a pesti fiatalok véráldozata ne legyen hiábavaló a magyar nemzet további sorsára.

Ne azt nézzük most, hogy milyen előnyöket nyerhetnénk a hazától, hanem hogy mit adhatunk ami által szebb és boldogabb lesz itt az élet – közölte a téren Szűcs Ferenc lelkész.

A forradalom leverése után 1958-ban azzal vádolták meg, hogy tiltott határátlépéshez nyújtott segítséget több embernek is, ami miatt 20 hónapi börtönre ítélték. Szűcs Ferenc Márianosztrán raboskodott, ahonnan részleges közkegyelemmel szabadult 1959 júniusában. Innen került Geresdlakra, ahol haláláig, 2000-ig szolgált. Szűcs Ferencet a püspöklaki temetőben helyezték el örök nyugalomra.

Képünk illusztráció.