A labormunka gyorsabban fejlődik, mint az űrhajózás

– Mi zajlik az új laborban?

– A mintegy száz szakemberből álló kutatócsoport a PTE három karán kilenc intézetben nyolc éve tevékenykedik csaknem ugyanebben a felállásban. Amire most plusz felhatalmazást és támogatást kaptunk, az a férfi és női meddőség felismerése és innovatív új kezelése.

– Mekkora gond napjainkban a meddőség?

– Átlagos a helyzetünk Európában, a fiatalok 15 százalékát érinti a probléma, ami úgy 150 ezer párt jelent. Férfi és nő egyformán érintett, rengeteg oka lehet megtermékenyítés előtt, körül és után, s minden időszaknak nyolc–tíz kutatási ága van.

– Vezet egy másik nemzetközi horderejű kutatást is a japán antivirális gyógyszerrel, a favipiravirral kapcsolatban.

– Az elnöke vagyok a 2014-ben létrehozott konzorciumrendszernek, (HECRIN) melynek tagja az összes magyar orvosi egyetem, a nagy nemzeti gyógyító intézetek és az a célunk, hogy az értékes innovatív kutatásokat átvigyük a klinikai gyakorlatba. Pécs a hazai centrum, de a központunk Párizsban van. A japán Aviran készítményt pedig eredetileg influenzavírusra dolgozták ki 5 éve, de kiderült, hogy korai stádiumban gátolja a koronavírus szaporodását. 44 ország megkapta tesztelésre, és a klinikai eredményekről összefoglaló beszámolót készítünk.

– Mennyit változott a labormunka az elmúlt évtizedekben?

– Gyorsabb volt a fejlődése, mint az űrhajózásnak. Húszévenként megezerszereződik a méréshatár, vagyis ma milliószor érzékenyebben mérünk, mint negyven éve. Csak az ezredforduló óta hét laboreljárásért adtak Nobel-díjat. Az is sokatmondó, hogy minden ember 70 éves korára legalább kétezer laborvizsgálaton esik át. A gyakorló orvosok döntéseit pedig 70 százalékban a laborleletek határozzák meg.

– Mire a legbüszkébb a munkásságából?

– A hormon- és az idegrendszer kommunikációjában, valamint az édesanya és a magzat közti kapcsolatokban feltárt eredményeimre. Továbbá, hogy három évtizeden át az országos labordiagnosztikai társaság vagy szakmai kollégium elnöke, nemzetközi szinten pedig a világszövetségünk folyóiratának főszerkesztője voltam.

– Van élete a laboron kívül is?

– Hetente kétszer teniszezem és koncertekre is eljárok, valamint szívesen vagyok az unokáimmal.

Széchenyi-díjas, az MTA tagja

Dr. Kovács L(ászló) Gábor 1948-ban született Pécsett. A Leőwey Gimnáziumban érettségizett, a POTE-n diplomázott Széchenyi-díjas neuroendokri­nológus, laboratóriumi szakorvos, emeritus professor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A PTE Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatója, valamint a MTA Doktori Tanácsának és a Szentágothai János Kutatóközpontnak az elnöke volt. Felesége Székely Katalin, a patológia vezető asszisztenseként ment nyugdíjba, Lányuk, Katalin (46) Németországban szemorvos, fiuk, Bálint (44) törvényszéki bíró, három unokájuk van.

Dr. Kovács L. Gábor otthonosan mozog a laboratóriumi kutatások környezetében is

Fotó: PTE