2021.08.21. 11:30
Így ünnepelték Szent István királyunkat a 20. században (galéria)
Szent István napja az egyik legnagyobb állami ünnepünk. Augusztus 20-a már az első világháború előtt is kiemelt szerepet töltött be nálunk. Minderről a Dunántúl című korabeli napilap is beszámolt, a vallásosság, illetve a hazaszeretet kiemelt pillanatának nevezve a jeles dátumot – írja a Pécsi Újság.hu.
A látványos és nagyszabású katonai felvonulások mindig is hozzátartoztak az ünnepséghez
A Szent Jobb jelképét sem feledhették a hírlapírók száztíz esztendővel ezelőtt, majd még sokáig. Egészen addig, amíg hatalomra nem kerültek a kommunista vallástagadók, 1945-öt követően.
Az 1911. augusztus 20-án megjelent napilapban arról értekeztek a szerkesztők, miszerint Pécs hithű, hazafias közönsége mély áhítattal szokta megülni a napot. Olyankor az összes templom megtelt zsúfolásig keresztényekkel. A székesegyházban tartott misén rendre megjelentek a város vezetői is, utaltak a szövegekben a korábbi évekre.
Ugyanekkor Mohácson a katolikus népszövetség rendezett nagygyűlést. Mintegy két és fél ezren jöttek össze a Ferenc-rendi zárda udvarán. Szinte valamennyi járási településről is érkeztek látogatók az eseményre. A távolabbról jött vendégszónokokat érzelmes gesztusokkal fogadták a helyi vasútállomáson, majd az esemény helyszínére kísérték őket. Nem csupán magyarul, de sokácul, illetve németül is hangzottak el lelkesítő beszédek.
Két évtizeddel később, ’31-ben, augusztus 18-án arról számolt be a Dunántúl, hogy Pécsre látogat a Katolikus Anyaszentegyház magyarországi egyházfejedelme, Serédi Jusztinián. A város latin nevével, a középkori Quinque Ecclesiensis formulával köszöntötték az újságírók a jeles érkezőt. Az első baranyai fogadást Sásdnál készítették elő. A megyeszékhelyre pedig 11 óra körül várták az egyházi méltóságot, külön bizottsággal, amelynek tagjai a Budai vámig mentek ki, a hercegprímás tiszteletére. Délben már a püspöki palotában fogadta az eléje járuló küldöttségeket a vezető személyiség. Serédi gépkocsin érkezett a városba, majd a következő napon indult vissza Budapestre.
Így ünnepelték augusztus 20-át a múlt században
Az Erzsébet Egyetem nevében dr. Bozóky Géza rektor üdvözölte a prímást, majd ezt követően kijelentette: az oktatási intézmény mindenkor katolikus szellemben végezte tevékenységét, ettől a későbbiek során sem szeretnének eltávolodni.
Magyarország már hadban állt a Szovjetunióval, amikor beköszöntött 1941 augusztusának utolsó harmada. Ekkor a vezető hírek a hadi helyzetről szóltak, ami cseppet sem meglepő dolog. Ennek ellenére azért senki sem feledhette Szent Istvánt, az államalapító uralkodót. Rá emlékeztetett a szerkesztőségi jegyzet, a lap első oldalán. Belül pedig felhívták a polgárok figyelmét arra, hogy senki se mulassza el fellobogózni a házakat. A székesegyházban Hanuy Ferenc apostoli protonotárius, püspöki helynök celebrált szentmisét.
Nem mindenki töltötte Pécsett az idejét. A jelentések alapján, egy menetrend szerinti járattal, meg két különvonattal legalább 3000 fő utazott el a fővárosba, az ottani ünnepségekre. Akadtak ellenben olyanok, akik csupán kisebb kirándulásokra vállalkoztak. Népszerű célállomásnak számított Harkány, Sikonda, de még a Mecsek is.
Ezt követően Szent István neve nagyon hosszú ideig „kikopott” a sajtóból, bár szerencsére mindez csupán átmeneti állapotot jelentett. Elérkezett ugyanis az 1980-as évek vége, amikor újra előkerült szent államférfink, elfoglalva az őt megillető erkölcsi trónt. Amit pár elvtárs megkönnyezett ugyan, de ennyi áldozatot megért az ügy.