Megtöri az átkot az M6 meghosszabbítása

Baranya – A tervek szerint 2024-re eléri az országhatárt, tehát végre fontos küldetést tölthet be a szocialista kormányok alatt megépített országút, melynek Dunaújváros és Bóly közötti szakaszát Bajnai Gordon akkori miniszterelnök személyesen adta át 2010 márciusában.

Az M6 ugyanis nem tartozik a baloldali országlás sikertörténetei közé. A várt pezsgés, amit a sztrádának kellett volna szállítania a térségbe, elmaradt. Átadása után egy évvel a szakértők úgy nyilatkoztak: hogy jelentősebb pezsgést hozzon, szükség lenne a horvátországi összeköttetés megteremtésére. Hozzátették: ugyancsak jelentőséggel bírhatna, ha Mohácsnál megépülne a híd, így a térség közúti kapcsolatai tovább javulhatnának.

Ismert: a közeljövőben mindkét feltétel teljesül. Hargitai János baranyai ország­gyűlési képviselő a munkálatok februári megkezdésekor úgy fogalmazott, a beruházás megvalósulásával a régió elzártsága megszűnik, a térség a nemzetközi úthálózat részévé válik, hiszen Horvátország is vállalta, hogy a következő években megépíti az Eszék és az országhatár közötti gyorsforgalmi utat.

Ám az M6-nak nemcsak a zsákutcajellege az egyetlen problémája, hanem az is, hogy rosszul megkötött PPP-szerződés (Public Private Partnership) keretében épült meg. A PPP lényege, hogy a költségeket vagy egy részüket magántőkéből teremtik elő, cserébe viszont a beruházó üzemeltetheti a létesítményt az államtól folyamatosan kapott díj fejében. Csakhogy később, már a második Orbán-kormány alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vizsgálata során arra jutott, hogy a szerződéseket az állam számára hátrányosan, többségüket a jogszabályok megsértésével kötötték meg akkoriban a szocialisták.

Mindennek tetejébe még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is ízekre szedte a beruházást egy 2011-es jelentésében. A dokumentum több szabálytalanságot is feltárt, és külön fejezetekben foglalkozott a Tolna és Baranya megyék határán borsos áron megépített alagutakkal, azt vizsgálva, kellően alátámasztott döntést volt-e az alagutas nyomvonalváltozat megvalósítása, mivel 2007-ben készült egy másik, alagutakat nem tartalmazó terv is.

Az ÁSZ megállapította, hogy nem teljes körűen támasztották alá az alagutas megoldás választását. Ebből eredően nem teljes körűen bizonyított az sem, hogy az alagutas változat kevesebbe került az adófizetőknek.