A közös célok összekötnek – vallja dr. Varga Szabolcs

– Izgalmas feladat volt. Több levélben fordultunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, akik végül engedélyezték a nyitást. A Máré-vár azóta a helyiek közös szívügye lett, jó látni, mennyien bekapcsolódnak a programokba.

– S mindezt ingyen?

– Az egyesület tagjai önkéntesen segítenek. Ha hívunk fellépőket, előadókat, természetesen ellentételezzük a szolgáltatásukat, de baráti áron. Nem üzletként tekintünk a várra, szeretnénk, hogy mindenki jól érezze magát köztünk.

– Ritka az ilyen manapság.

– A lényeg, hogy egregyiként magunkénak érezzük az ügyet, s lássuk, megéri az erőfeszítést. Kevés hely van, ahol a családok minden tagja jól érezheti magát együtt. A Máré-vár programjait ilyennek álmodtuk meg.

– A vár egyfajta összetartozás-érzést is ad?

– Abszolút. Meggyőződésem, hogy a közösség elkötelezettsége és a hétszáz éves történelmi atmoszféra teszi a helyet ilyen népszerűvé. Elengedhetetlen, hogy belakjuk a saját világunkat, legyenek helyi, közös céljaink. Az ilyesmi talán elgondolkodtatja azokat is, akik elmennének külföldre dolgozni, de magányosak lennének kint. Ha van egy befogadó, támogató közösség, mely egy nagyobb ügy érdekében képes összefogni, az mindig megtartó erőt jelent.

– Emellett a mohácsi csata részleteit is kutatja.

– Az 500. évforduló közeledtével tudnunk kell újat mondanunk: válaszokat adni a miértekre is. Mohácsot sokáig úgy értelmezték, mint a magyar nép bűnös, gyenge mivoltáért kapott büntető csapást. Azonban a valóság egészen mást mutat: egyszerűen, sajnos, abban a helyzetben az Oszmán Birodalom terjeszkedését nem tudtuk a határainknál megállítani, ezért alakultak így az események. Látnunk kell, ennél alakulhatott volna rosszabbul is az ország sorsa, s nem szabad önostorozóan tekinteni a történésekre, inkább meg kell értenünk az okokat.

– Magyar-horvát kapcsolatokkal is foglalkozik.

– Ez egy tudatosan vállalt nagy szerelem. Vallom, hogy a Dél-Dunántúlon élő értelmiség nem hagyhatja figyelmen kívül a drávaszögi, szlavóniai magyarságot sem. Évszázadokig együtt éltünk, azért is lehetett Baranya Magyarország egyik leggazdagabb területe, mert a Dráva-mente megfelelő hátországnak bizonyult. A baranyai felvirágzás lehetőségét a horvát-magyar kapcsolatok újraéledésében látom.

Szenvedélye a történelem

Varga Szabolcs történész 1978-ban született Veszprémben, majd Pécsen tanult. Tanított a Pécsi Hittudományi Főiskolán, jelenleg az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont tagjaként kutatja a mohácsi csata helyszínét és hátterét. Elért eredményeiért és húszéves oktatói munkájáért a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki. Mottójaként államalapító királyunk szavait idézi: semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg.