A Zrínyi Napok egyik látványos helyszíne Szulejmán dzsámija lesz

A Zrínyi Kutatócsoport, dr. Falus Orsolya, Király Lajos és dr. Kobolka István évek óta foglalkoznak a szigetvári dzsámi építészeti és történeti vonatkozásaival. Figyelmesek lettek a kutatók egy fényjelenségre is. Ez esetben a látvány mögött rejlő vallási, kulturális és katonai vonatkozásokkal, valamint a jelenségek szimbolikájának jelentéstartamával is foglalkoznak.

Király Lajos elmondta, a szóban forgó dzsámit valószínűsíthetően a kiváló építész, Mimar Sinan tervei alapján építették, Szulejmán Szultán emlékezetére. A szakrális épület napnyugati fekvésű, jellegzetes csepp alakú ablakából a nap fénysugarai évente több alkalommal is pontosan esnek a keleti oldalon lévő Korán fülke íveire, vagy éppen a dzsámi padlójának közepére. Ez utóbbi lesz látható most szombaton, háromnegyed három körül.

A kutató meglátása szerint ez sem lehet csupán a véletlen műve, hanem tudatos építészeti tervezés és jelentéstartalom állhat mögötte. Hajdanán, a naptárreformot megelőzően ugyanis ez a nap pont augusztus 29-ére esett, mely Szulejmán Szultán szerencsenapja volt. Azonban nem ez az egyetlen, a szultán emlékét őrző látványosság a dzsámiban: a Korán fülke ívén Szulejmán születésnapját jelöli a Nap beeső fénye.

– A fényhatások ugyanakkor kapcsolatba hozhatóak az iszlám misztika témakörével is – tette hozzá Király Lajos. – Sőt, az sem kizárt, hogy még a hun, illetve magyar gondolatisággal is felfedezhetők összefüggések, hiszen a Korán fülke felső ívei között, az egyik időpont, amikor a napfény játszik, az a nap, amikor a Nap a Sas csillagképben tartózkodik. Ez pedig az ősi magyar eredetmondákból ismert turulmadárra való utalás is lehet.

A Szigetvári Zrínyi napokon a dzsámiban látható különleges fényjelenség mellett egyéb történelmi és kulturális vonatkozású programokkal is találkozhatnak a látogatók. Láthatunk majd többféle hagyományőrző csoportot is, akik tábort vernek, illetve megidézik a vár ostromát. Szombaton pedig sor kerül a török-magyar barátságot szimbolizáló rózsakert átadására. A Yunus Emre török kulturális intézet és Szigetvár városa a közös kulturális értékeket, a békét kívánja megjeleníteni a hétvégén felavatásra kerülő, rózsákkal beültetett területet a várkertben.