A zengővárkonyi szelídgesztenye is volt az Év Fája (galéria)

A hatvanas évek derekán Magyarország legnagyobb szelídgesztenye-termő területével Baranya büszkélkedhetett. A Mecsek déli lankáin több mint 10 ezer gesztenyefa pompázott, s legnagyobb és legöregebb szelídgesztenye-erdő Zengővárkonynál volt. A gesztenyeszüret jelentős bevételi forrást jelentett a helyeiknek, volt olyan év, mikor mintegy negyedmillió forintot kaptak a leadott gesztenyékért.

A gesztenyeállományt a 80-as években tintabetegség támadta meg, majd érkezett a még súlyosabb kórokozó, a tömlős gombafaj okozta kéregrák. Sok szelídgesztenyést megfertőzött, egész Európában. Franciaországban már a betegség megjelenése után elkezdtek ellen védekezni, hazánkban 1990-es évektől.

Több szelídgesztenyefa elpusztult, de sokat sikerült megmenteni, és van olyan melyet az Év Fájának választották. 2017-ben a zengővárkonyi hős szelídgesztenyéje nyerte el e megtisztelő címet. Ez a fa azon kevesek egyike, mely a 20. század második felétől a zengővárkonyi gesztenyést érő károkat képes volt átvészelni. Ellenállt a tűznek, a katonai lőteret őrző katonák felgyújtották, hogy a tűznél melegedjenek, illetve a kéregrákbetegségből is kigyógyult. Egy másik baranyai szelídgesztenyefára is büszkék lehetünk: a pécsbányaira. A legendák szerint már ezer éve áll, ma már csak a vaskos csonkját csodálhatják meg a látogatók. A fának otthont adó épület a XX. század elején a Duna-gőzhajózási Társaság kaszinójaként, később iskolaként, napjainkban pedig Pécsbányai Közösségi Házként működik.