Szemléletet is formál már az egyetemi modellváltás

Az eredmények összefoglalásakor elhangzott, hogy a kuratórium az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány létrejötte óta aktívan működött, kéthetente ülésezett, eddig hetven határozatot hozott, elsősorban a fenntartásában működő egyetemmel összefüggésben.

Dr. Bódis József elmondta, az egyik legfontosabb eredmény az, hogy sikeresen lezajlott az átállás. Az új finanszírozási modell a mérhető teljesítményekre épít, bázis- és teljesítmény­arányos finanszírozási elemekkel, amelyek új szemléletet kívánnak meg a felsőoktatási intézményektől, ugyanakkor érdekeltté teszik a teljesítményt közvetlenül nyújtó egyetemi polgárokat a minél magasabb színvonal elérésében, valamint kiszámíthatóvá teszi az intézmény gazdálkodási kereteit.

– Kialakítottuk azokat a szempontrendszereket, amelyekkel a korábbi hagyományos elosztás elvén túl meg tud jelenni a teljesítmény és annak pénzbeli elismerése. Egyszerűen szólva, az az egyetemi oktató, aki többet dolgozik, idegen nyelven is tart órákat, különböző kutatási projekteben vesz részt, többet kereshet majd. Reményeink szerint ez akár harminc százalékot meghaladó emelkedést is jelenthet az egyetemi oktatói bérekben – fogalmazott a kuratóriumi elnök.

Az alapítvány kiemelt egyetemi célok támogatására alapokat hozott létre: a PTE nemzetközi láthatóságának javítását célzó alapítvány 100 millió, míg a publikációs vállalások teljesítését szolgáló alap 60 millió forinttal segíti a célok elérését.

A kuratórium több, a Pécsi Tudományegyetem fejlődését szolgáló pályázati projektet is tárgyalt és támogatott, és arra törekszik, hogy ezeket összehangolja a térség fejlesztését szolgáló célokkal.

– Az alapítvány és a kuratórium célja továbbra is az, hogy olyan működési környezetet biztosítsunk a PTE számára, melyben a munkatársak motiválttá válnak a magas minőséget jelentő teljesítmények elérésében. A modellváltás kapcsán a leggyakoribb ellenérv az volt, hogy a kormány az erre szánt támogatási összeget a modellváltás nélkül is odaadhatta volna a felsőoktatásnak. Ezzel szemben úgy látom, és ezt az elmúlt száz nap eredményei is igazolják, hogy abban az esetben nem valósulna meg a szükséges és elengedhetetlen szemléletváltás a felsőoktatásban – mondta el Bódis József.

Az egyetemeknek immár egy térségfejlesztő funkciót is be kell tölteniük, nyilván a magas színvonalú alaptevékenységek, az oktatás, kutatás, gyógyítás megtartása és erősítése mellett.

A következő lépés a projektek kivitelezése

– A fejlesztések nemcsak az oktatási tevékenységet és a tudományos innovációt, illetve a modern eszközök beszerzését jelenti, hanem a humán erőforrások megújulását is. Alapot hoztunk létre arra vonatkozóan is, hogy egyre több külföldi oktatót hívhassunk a PTE-re tanítani. Jelenleg is 4-5 ezer külföldi hallgatónk van, köztük doktoranduszok is, az új oktatók az ő köreikből is kikerülhetnek – hangsúlyozta dr. Bódis, majd hozzátette, a jövőre vonatkozóan a legfontosabb következő lépést a konkrét projektek, fejlesztések kivitelezése jelenti majd.