A méz aromáit nevesítették meg a hivatásos kóstolók Pécsett

Tizenkét megyéből összesen 44 termelői méz (13 féle fajtaméz) ízaromáit próbálták meghatározni kedden a sommelier-kből, méhészekből, szakácsokból álló hivatásos kóstolók a Kislépték Egyesület, és a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület által szervezett Ízbogozó kísérletben. A méz-sommelier kísérlet célja, hogy a különböző fajtamézek íz- és aromaanyagait leíró szókészletet és összetett bírálati módját kidolgozzák.

Dr. Kujáni Katalin Olga, a Kislépték Egyesület elnöke elmondta, a franciáknak és az amerikaiaknak már vannak ilyen, úgynevezett aromaköreik, a magyar mézek karaktereit, aromáit viszont eddig nem határozták meg, és nem gyűjtötték egybe, pedig a mézkóstolási rendszer elősegítené a méz piacra jutását. Ezenkívül agroturisztikai szolgáltatók, gasztroturisztikai szereplők, méhészek és szakácsok is tudnák használni programjaik során, miközben a fogyasztók tudatosabb mézfogyasztását is elősegítheti a kidolgozott program. A projekt részeként egyébként a bor-sommelier képzéshez hasonló méz-sommelier-ket is szeretnének a későbbiekben képezni, és ezzel a borkóstolók mintájára mézkóstoló programokat is elterjeszteni, és népszerűsíteni.

Az ár jelenleg nem a minőséget, hanem a mézfajtát jelzi

A méhész ágazatban eddig sem a termelői, sem az ömlesztett, összekevert kereskedői mézek esetében nincs a minőségnek a fogyasztók számára értelmezhető jelzése. A különféle árak nem a minőséget, hanem az eltérő fajtamézeket jelzik, pedig a háziasszonyok nagyon jelentős minőségi különbségekről tudnak beszámolni. A mézversenyek jó kiindulópontot jelentenének, ha a versenyek után a kiváló minőségű mézek megkapnák a megfelelő elismerést és népszerűsítést. Mint Kovács Dezső projektleírásában szerepel, érdemes lenne átvenni azt a gondolatot a borászoktól, és a méhészekre is alkalmazni, hogy a termék (bor vagy méz) és termelője együtt alkot egy egységet, így együtt kell őket népszerűsíteni.