Palkovics Pécsen: folyamatosan zajlik a kutatási és innovációs környezet hatékonyabbá tétele

Palkovics László a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB) Kiváló Kutatási Infrastruktúra elismerő címek ünnepélyes átadása előtt beszámolt róla: a kormány 2018-ban kezdte meg a kutatási és innovációs környezet struktúrájának átalakítását a hatékonyság növelése érdekében.

Közölte, a kabinet a jogszabályi környezet, a finanszírozás megváltoztatása mellett, az intézmények átalakítását is elvégezte, továbbá a tudásteremtést és tudásmegosztást szolgáló új lehetőségeket nyitott és nemzetközi szempontból kiemelkedő infrastruktúrák létrehozását segítette.

Említette, hogy részben átalakult az alapkutatás rendszere is az autonóm módon működő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrejöttével, amelynek támogatását több mint kétszeresére, 11-ről 22 milliárd forintra növelték az elmúlt időszakban. Létrehozták a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóhálózatot és a Nemzeti Laboratóriumok hálózatát, továbbá a Tudományos és Innovációs Park-hálózatot is kiépítik a következő években a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan.

Szintén fontos elemnek nevezte az egyetemi átalakításokat, azt, hogy szinte az összes Magyarországon működő felsőoktatási intézmény az államtól független fenntartói formába került. Kiemelte, hogy a változtatással az intézmények hatékonyabban működhetnek mint korábban, emellett a költségvetési forrásaik a korábbi több mint két és félszeresére növekednek.

Palkovics László elmondta,

 a kormányzat az elmúlt két évben átalakításokat hajtott végre a kutatás és innováció finanszírozásában is: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap immár megkülönbözteti a kutatás- és az innováció-finanszírozást, és előbbire jut a nagyobb mértékű forrás.

 Kiemelte, hogy az alap forrását a duplájára, csaknem 140 milliárd forintra emelték 2020-ban.

A miniszter arról is beszélt, a kutató-fejlesztő helyek szakembereinek a száma is jelentősen, a hét évvel ezelőtti 37 ezerről 2020-ra 52 ezer fölé emelkedett, és várhatóan hamarosan 60 ezer fölé nő.

Beszámolt arról, hogy a felsőoktatáshoz köthetően létrehozták az úgynevezett a területi innovációs platform (tip) hálózatot, ami a kis- és közepes vállalkozások számára nyújt segítséget információk közvetítésével.

Közölte, hogy a magyar tudomány nemzetközi színtéren való erősítése, láthatósága, beágyazottsága érdekében is több intézkedést hozott a kormányzat, így például több közös kutatóhely jött létre, pályázatokat írtak ki külföldi vagy külföldön élő magyar származású kutatók számára, hogy ők Magyarországon kamatoztassák tudásukat.

Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora köszöntőjében kiemelte: a tudomány előrehaladása szempontjából kiemelkedő szerepe van az infrastruktúra minőségének. Örömtelinek nevezte, hogy a kormányzat által biztosított támogatásokkal az utóbbi években jelentős eszközfejlesztés történhetett, létesítmények jöttek létre és újultak meg, így Magyarországon komoly lehetőségek nyíltak meg a kutatások terén - emelte ki.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta: a PTE-n az utóbbi néhány évben több tízmilliárd forintos fejlesztések a kutatás-fejlesztés területén is komoly előrelépéssel jártak és járnak.

Az egyetemi modellváltás kapcsán kiemelte: a 2020-as évben az oktatási területre jutó 20,3 milliárd forint helyett - 2022-ben 42 milliárd forintos forrás érkezhet a Pécsi Tudományegyetemre. Ez, tette hozzá, a működés biztosítása mellett lehetőséget teremt a kutatás és innováció fejlődésére is.

Az eseményen átadták a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által adományozott kiváló kutatási infrastruktúra és ígéretes kutatási infrastruktúra elismerő címeket; ezzel mintegy félszáz szervezet és gazdasági társaság részesült a kitüntetésekben.