A túlságosan tiszta zöldség károsíthatja az egészséget

Évente mintegy hat kiló zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki fejenként, és nagyon sokszor úgy kerülnek ezek az élelmiszerek a kukába, hogy csak esztétikailag kifogásolhatók, egyébként semmi bajuk. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy nem csak a legfrissebb, legszabályosabb, legszebb zöldség és gyümölcs tápláló, és fontos tudni azt is, hogy ezeknek az ételeknek a fogyaszthatósági ideje megfelelő tárolással meghosszabbítható. 
 

A Nébih emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-, illetve perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a terméket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel. Egyre nagyobb fogyasztói elvárás ugyanis, hogy a „földesáruk” , azaz azok a zöldségek, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk – mint például a sárgarépa, petrezselyemgyökér, burgonya, zeller stb. – megmosva kerüljenek a polcra. 
 

A koronavírus-járvány következtében a fertőtlenítőszerek felhasználása jelentősen nőtt, kialakítva olyan káros gyakorlatokat is, mint a zöldségek közvetlen fehérítése és fertőtlenítése. 
 

– Az élelmiszerek előállítása során ügyelni kell a higiéniára, de semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése – emelik ki a szakemberek. A megfelelő eljárás az árufeldolgozás környezetének és eszközeinek a tisztán tartása. 
A klorátok, perklorátok leginkább a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe, amelyek az emberi szervezetbe jutva károsíthatják az egészséget. Vásárláskor ne legyen fő szempont, hogy hófehér legyen a petrezselyemgyökér vagy zellergumó – a furcsa, klóros szagú zöld­árut inkább ne vegyük meg. 
 

A Nébih és a megyei kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik a zöldség-gyümölcs termékeket, határérték feletti klorát-, illetve perkloráttartalom esetén hatósági eljárást indítanak a termelő ellen, ami jelentős bírsággal is járhat. 
 

A krumpli a hűtőt nem szereti

 

Januárra jellemzően már csak a tárolható gyümölcsök közül válogathatunk: alma, birs­alma, körte kerülnek az asztalra leginkább a fogyasztási szokások, illetőleg a rendelkezésre álló kínálat szerint. A tapasztalatok alapján a téli almák közül a Starking egészen áprilisig fogyasztható megfelelő tárolás mellett. A késő érésű körték is eltarthatók akár áprilisig is, megfelelően hűtve. Tároljuk tehát ezeket a gyümölcsöket a hűtőben, így hetekkel tovább eltarthatók. Ha pedig kezdenek veszíteni szépségükből, ne dobjuk ki a gyümölcsöt: levest, kompótot, mártást, süteményeket készíthetünk belőle. 

Fontos, hogy az olajos magvakat a saját csomagolásukban, vagy légmentesen záródó tárolóban tartsuk. A magvakban lévő sok-sok jótékony olaj könnyen avasodik – ha hűtőbe tesszük, lassíthatjuk ezt a kellemetlen folyamatot. A burgonya viszont nem kedveli a hűtőszekrényt – a krumplit száraz, hűvös és sötét helyen tároljuk, így elkerülhetjük a kicsírázást és a bezöldülést.