Az elsődleges cél a támadások leállítása

2022.03.26. 07:00

A közösségi média szerepe meghatározó a háborúban

A minap az orosz–ukrán konfliktusról tartott kerek­asztal-beszélgetést a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a kari Hallgatói Önkormányzati Testület szervezésében.

Mohay Réka

Kijev, 2022. március

Fotós: Miguel A. Lopes

 Az esemény célja az volt, hogy a felkért szakértő hozzászólók segítségével áttekintsék a konfliktus fontosabb aspektusait, különösen a nemzetközi jog, a nemzetközi kapcsolatok, a hadtudomány és a büntetőjog szemszögéből. 

 


A helyzet nemzetközi jog megítéléséről dr. Kis Kelemen Bence, a PTE ÁJK tanársegédje elmondta, a nemzetközi jog egyik legfontosabb alapelve 1945 óta az államközi erőszak tilalma, amivel az orosz katonai művelet szembe megy. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország részben egyes nyugati hatalmak korábbi, a nemzetközi jogot sértő akcióival is megpróbálja alátámasztani saját – szintén jogszerűtlen – lépéseit, ezért fontos lenne, hogy a nemzetközi közösség minden esetben következetesen lépjen fel az erőszak tilalmát sértő államokkal szemben. 

 


Dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek fegyveres konfliktusai jellemzően információs háborúk is, ahol az ellenérdekű felek a hagyományos és a közösségi médiát egyaránt igyekeznek felhasználni céljaikra. Újdonságként említette meg azt, hogy a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus az első, amelyet szinte élőben közvetítenek a közösségi médián, és az, aki jobban tudja használni ezt a fórumot, az jobban tudja a háborút érintően befolyásolni a nemzetközi közvéleményt. E téren egyértelműen Ukrajna áll jobban, ami persze – megtámadott országról lévén szó – érthető is.

 

 
Dr. Krajnc Zoltán ezredes, az NKE egyetemi tanára rávilágított a légifölény mibenlétére, ennek haditechnikai hátterére és az erőviszonyokra a jelen konfliktusban. Elmondta azt is: az Ukrajna által szorgalmazott úgynevezett légtérzár NATO általi megvalósítása jelentős eszkaláció nélkül szerinte nem valósítható meg, mivel a repüléstilalmi zóna tiszteletben tartását ki is kellene kényszeríteni, azaz a NATO-erőknek be kellene avatkozni a konfliktusba. 
Dr. Mohay Ágoston, a PTE ÁJK egyetemi docense kitért arra, hogy Ukrajna az ENSZ Nemzetközi Bírósága előtt – amely államközi vitákat bírálhat el – keresetet indított Oroszországgal szemben, a bíróság ideiglenes intézkedésként felszólította az oroszokat a hadműveletek beszüntetésére, bár ez egyelőre nem történt meg. Elmondta azt is, létezik Nemzetközi Büntetőbíróság, amely az egyéni, nemzetközi jogon alapuló büntetőjogi felelősségrevonás fóruma, ahol pl. háborús bűncselekmények okán indítható eljárás – ez a fórum egyelőre még nem döntött arról sem, hogy főügyésze vizsgálatot indíthat-e az ukrajnai események miatt. 

 


Dr. Gál István László, a PTE ÁJK büntetőjogász egyetemi tanára elmondta, hogy a magyar büntetőjog szerint bűncselekménynek minősül az, ha valaki idegen fegyveres szervezete katonát toboroz, állampolgárságtól függetlenül – ez alól kivétel a szövetséges haderő, de Magyarország szemszögéből ez csak a NATO, azaz az ukrán vagy egyéb fegyveres erők számára hazánk területén toborozni jogszerűen nem lehet. 
Az előadók egyetértettek abban, hogy a konfliktus kapcsán számos kérdés felvethető, de a fegyveres konfliktus beszüntetése kell legyen az elsődleges cél, mind az érintett országok, mind a nemzetközi közösség számára. 
 

Címkék#háború

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában