Érdemes dolgozni nyugdíjazás után is

A hazai aktív korú lakosságnak azonban egy friss felmérés szerint csupán 13%-a szeretne dolgozni a nyugdíjas évei alatt. A valóság azért ennél lényegesen jobb értéket mutat, miután az átlagnyugdíj az átlagjövedelemnek csupán az 55-60%-át teszi ki, szóval kevés a pénz. 

Az is tény, hogy a nyugdíjas munkavállalók többsége nő (eleve jóval nagyobb a női nyugdíjasok aránya), s kétharmaduk legalább érettségivel rendelkezik. S még egy hazai érdekesség: a nyugdíjas munkavállalók négyötöde 75 évnél fiatalabb, ebből háromötöd 65–69 év közötti. 

Vonzó, hogy a munkavállaló nyugdíjasnak nem kell egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot fizetnie, csak a 15%-os személyi jövedelemadót. Ha pedig megkeres így legalább havi 80 ezer forintot, és év végén befizet 750 ezer forintot az önkéntes nyugdíjpénztárba (amit aztán egy hónap múlva, januárban teljes egészében rögtön ki is vehet), akkor gyakorlatilag a fizetése éves jövedelemadójának megfelelő összeget, egészen pontosan 150 ezer forintot visszakap az államtól. A cégeknek is vonzó nyugdíjasokat foglalkoztatni, miután 2019-től a nyugdíjast alkalmazó munkáltatóknak nem kell szociális hozzájárulási adót, valamint szakképzési hozzájárulást fizetniük. 

Tudni kell továbbá, hogy a nyugdíjasok alkalmazásakor is működik a felmondás intézménye. Ha a munkavállaló mond fel, akkor a felmondási idő 30 nap, ha pedig a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt (nyugdíjas esetében indoklás nélkül megteheti), akkor a felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján növekszik. Munkáltatói felmondásnál a felmondási idő felét kell ledolgozni, míg a másik felére a munkáltatónak fel kell mentenie a nyugdíjast a munkavégzés alól.