Tiltakoznak a patak kibetonozása ellen az ürögi pécsiek

Évekkel ezelőtt, még az előző városvezetés idején nyert el forrást az önkormányzat a Magyarürögi patak rendezésére, hogy megakadályozzák az villámárvizeket. A mostani szocialista-DK-s városvezetés azonban nem folytatta az akkori projektet 2019-ben, hanem helyette állítólagos lakossági igényekre hivatkozva átdolgoztatta. 

– Nem ismerhettük meg a korábbi terveket, így nem tudjuk, hogy azokban pontosan mi szerepelt, csupán annak leírásából következtetünk arra, hogy csupán egy bizonyos, kisebb szakaszon épült volna burkolat, máshol rendezték volna, jó karban tartották volna a patakot – mondta lapunknak az egyik érintett, a tiltakozókat összefogó Kiss Magdolna, akitől megtudtuk, hogy az új tervekben viszont már jórészt a meder kibetonozása szerepelt, de a részletes tervekkel is csak idén télen szembesülhettek, miután a sokadik kérésükre azt közzétették. 

Ezért indítottak petíciót, demonstráltak a pécsi közgyűlésben, valamint nyílt levelet írtak Péterffy Attilának, Pécs polgármesterének. 

A baloldaliak arra hivatkoznak, hogy az ügyben többször is egyeztettek, fórumokat tartottak a helyieknek – ám ezek milyenségével kapcsolatban mást gondolnak a tiltakozók. Szerintük ugyanis lényegében azt érzékelték, hogy mindenképpen ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, ami leginkább egy elavult, "sztálinista" mederbetonozást jelent, holott sokkal emberibb, környezetbarát megoldás is lehetne. Mint azt a polgármesternek írt levelükben írják, "a technokrata mederrendezési terv megvalósítása tagadná az Éger-pataknak (19. századi nevén Vőgyi pataknak), mint természetes vízfolyásnak a létét".

Kiss Magdolna szerint felvették a kapcsolatot szakértőkkel, a Magyar Biodiverzitás-Kutató Társasággal, valamint prof. Dr. Majer József ökológus osztja a álláspontjukat. A pataknak meg kell őrizni a természetes jellegét, még akkor is, hogy egy beépített környezetben van. A professzor szerint - ezt vallják a demonstrálók  szintúgy– ha lebetonozzák, akkor az egyik észak-déli irányú hűvösebb légáramlatot biztosító folyosó szűnik meg, hiszen a növényzet hőszabályozó szereppel is bír. 

Ráadásul bizonyos szakaszon  47 védett állatfaj és 10 védett növényfaj is megfigyelhető. Kiss Magdolna régészként azt is elmondta, hogy már a római korban is gyeptéglával oldották meg a partfalak védelmét és ma már sok helyen a kibetonozott patakmedreket is visszaalakítják természetessé. 

Végezetül a sokadik tiltakozásra, a nemzeti oldal képviselői, Kővári János, ÖPE-KDNP frakcióvezető és Musch Zoltán fideszes képviselő állt ki mellettük, és elérték, hogy végre ökológus szakvéleményt is kérnek a patak rendezéséhez. 

Egyeztettek is, meg nem is

Meglehetősen érdekes módszer rajzolódott ki a magyarürögi lakos elmondása alapján arról, miként gondolkodik a városvezető baloldal az egyeztetésről. Ugyanis valóban volt arra jel, hogy megértik az aggályokat és át is tervezték például náluk is a mederszakaszt: a beton helyett teljes gabionfalat (rácsos kőrakás) javasoltak. Aztán a terveket látva később csupán két választási lehetősége volt Kiss Magdolnának, vagy igent, vagy nemet mond. Csakhogy – értelmezése szerint – ha nemet mondanak a gabionfalra, akkor jöttek volna a betonelemek. Egyiket sem akarták: a rácsos gabionfalban ugyanis szinte minden fennakad – állattetemek, faágak –, amik miatt elzáródhat a víz útja; a beton pedig tönkreteszi az élőhelyet.