Sokat bukhatunk, ha a nyugdíjigényléskor késik a bejelentés vagy hiányos a nyilvántartás

Megszűntek a bányavállalatok, de a térséget korábban uraló nagy iparvállalatokat illetően is kaptunk már olyan olvasói levelet, hogy hol érdeklődjenek a munkaviszonyuk egyes szakaszairól, a szolgálati idő adott részének visszaigazolásáról, ha a cég már évtizedekkel ezelőtt eltűnt a palettáról. 

Nos, van erre megoldás, mert a nyugellátások időben történő megállapíthatósága érdekében szigorú előírások vonatkoznak a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségre, és ez nemcsak az igénylőre, de a munkáltatóra is vonatkozik. Azt mondjuk az igénylőnek sem árt tudni, hogy súlyos következményei vannak a személyes hibáknak, ha nem megfelelően, egyáltalán nem vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési kötelezettség teljesítése. 

Minden esetben abból kell kiindulni, hogy a nyugellátásra való jogosultság és a nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset, jövedelem nagyságrendjétől függ. Mindkét adat a foglalkoztatás során keletkezik, tehát a foglalkoztatónál kell kikérni, felkutatni az adatokat.

Idevágó fontos szabály, hogy a foglalkoztatónak a biztosított munkaviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat meg kell őriznie az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig. Az 1957-től születettek esetében ez a korhatár egységesen a már betöltött 65. életév. 

S itt jön a lényeg: amennyiben a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, köteles bejelenteni fenti munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóság megyei székhelyén megtudhatjuk, hogy pontosan hol kutakodjunk. Ha pedig a munkaadó mindebből valamit nem teljesít, akkor jelentős bírságra számíthat. Ennek az összege első alkalommal 500 ezer forintig, ismételt jogsértéskor pedig már 1 millió forintig is terjedhet.