Harcos nők ihlették a szigetvári várkapitány új regényét

– A Szélverő a 16. század első feléről szól, a kor több jeles eseménye is visszaköszön a regényben – árulta el Salamon Ferenc.

A könyvhöz több forrásból merített inspirációt a szerző.

– Régóta foglalkoztat a harcos nők fogalma. Bár bizonyos történészek tagadják létezésüket, már az ókori mitológiától kezdve van rájuk utalás. Úgy vélem, az amazonok, Jeanne d’Arc vagy az egri nők, illetve a Szigeti veszedelem története is kétségtelené teszi, hogy minden korban voltak nők, akik harcolni kényszerültek. Nem kedvtelésből ragadtak fegyvert, hanem szükségből. Meg kellett védeni magukat egy olyan erőszakos világban, ahol alárendelt szerepet szánt nekik a társadalom – számolt be a szerző.

– A könyvben nagy szerepet kap a Szigeti veszedelem két romantikus szála, Kumilla és Delimán, valamit Borbála és Deli Vid története. Borbála török születésű nő, aki keresztény magyar közegbe kerülve megkeresztelkedik, és Deli Vid oldalán harcol Sziget 1566-os ostroma idején – tette hozzá. A regény a romantikus és a történelmi szál mellett több harci jelenetet is bemutat. Ezt a szerző saját tapasztalati is árnyalják, ugyanis a vár hagyományőrzői közt testközelből ismerkedhetett meg a korabeli fegyverekkel.

– A könyv címe Szélverő, ez a vércse népi neve, mely a regényben Deli Vidhez kapcsolódik. Próbáltam bemutatni, hogy olyan volt, mint egy ragadozó madár, aki a széllel, viharral is szembeszállt, s végig következetesen a saját útját járta – számolt be a címadásról Salamon Ferenc.

Egy rézkarc nőalakja is inspirálta

Nagy hatással volt a szerzőre Vanyúr István 2019-ben kiállított rézkarca is, amely az 1566-os ostromot ábrázolja. 

– Érdekes, hogy amikor megálltam előtte, az első pillanatban egy átlagos képnek tűnt, de ahogy figyelmesen nézzük, metamorfózison megy keresztül az alkotás, s elénk tárja a háború borzalmait. E kép központi figurája egy női alak. Ekkor határoztam el, hogy megírom ezt a regényt – emlékezett vissza Salamon Ferenc.