2022.12.06. 20:02
Nem csak az árakkal küzdenek a főzőkonyhák
Továbbra is nehéz helyzetben vannak a közétkeztető cégek. A szolgáltatásvégzésre vonatkozó jogszabályi környezet, az emelkedő nyersanyag-és rezsiárak miatt nagyon nehéz helyzetben van a szektor, sok vállalkozás az ellehetetlenülés szélén áll, és a túlélésért küzd.
Fotó: AS
Ősszel átlagosan 30 százalékkal emeltek a szolgáltatás díján a közétkeztető cégek, a folyamatosan emelkedő nyersanyagárak és rezsiköltségek miatt azonban januárban több közétkeztető cég újabb emelést szorgalmazna. A beszállítói árak hetente, sőt naponta változnak, emiatt nem tudnak kijönni a keretből a konyhák. A kisebb, kevésbé tőkeerős közétkeztető cégek csődközeli helyzetbe kerültek, de immáron a nagyobbak is egyre nehezebben tartják magukat a folyamatos veszteségek okán. A jelenlegi helyzet a túlélésről szól, és az intézményi fenntartóknak is látniuk kell, hogy amikor 700 százalékkal magasabb áron kapják a gázt, amivel főznek, akkor már nem tudják a vállalkozást fenntartani.
Enyedi Csaba, a pécsi iskolák többségébe szállító, piacvezető Hungast Csoport kommunikációs igazgatója elmondta, próbálják elérni a fenntartóknál, hogy a szolgáltatásvégzésüket több elemre bontsák, és szerződésben rögzítsék, hogy a rezsiárakat külön kezeljék.
– A kollegák felkeresik a szerződéses partnereket, főként önkormányzatokat, folyamatos velük a párbeszéd az emelkedő árakkal kapcsolatban – mondta. Nem túlzás az sem, hogy a teljes szektor helyzete kritikus a szülői elvárások, jogszabályi feltételek betartása miatt is, és szerinte alapjaiban lenne érdemes megváltoztatni a rendszert.
Amikor a gyerekek egy hétvégi McDonalds-os menü után hétfőn a kelkáposztafőzeléket látják a tányérjukon fasírttal, akkor az nyilván nem csak ízben, hanem látványban is elégedetlenséget szül még akkor is, ha a fejlődő szervezet számára utóbbi nagyságrendekkel egészségesebb is.
– Meglátásom szerint egy olyan típusú párbeszédre lenne szükség a jogalkotóval, amely bevállalja azt, hogy akár némi ellenállás révén is, de kifejezetten fogyasztóközpontúvá alakítja az étrendet szabályozó jogszabályi környezetet. Egy jó példa, a gyermekétkeztetésben a gyermekek – utalt Enyedi Csaba arra, hogy egy olyan menünek, amely ivóléből – minden esetben 100 százalékos gyümölcslé – tartalmas főfogásból és desszertből áll, annak a gyerekek nagyon örülnek, míg a szülők nehezményezik, hogy nem adnak levest.
A melegételtegyébként 63 fok fölött kell tálalni, amely olyan forró, hogy a gyerekek az iskola által biztosított 10-15 perces ebédidőben gyakran nem is tudják megenni. Ha igen, akkor a lényegesen nagyobb tápanyagtartalmú második fogásra már nem jut sem idő, sem hely a kis gyomrukban. Emiatt egyébként óriási a pazarlás is, több százmillió forintnyi ételt kell megsemmisíteni, hiszen uniós jogszabály, hogy moslékba se mehet, az állatok nem kaphatják meg.
Változtatni kellene a menza étkezésen
A Hungast egyébként évek óta szorgalmazza, hogy legyen legalább 45 perc a gyerekek étkezése, mert ilyen forró ételeket ilyen mennyiségben akkor tud elfogyasztani a gyerek, ha van rá elegendő ideje. Enyedi Csaba szerint, ha az étkeztetésért felelős intézményi fenntartók, jellemzően önkormányzatok bevállalnák, hogy egyrészt párszáz forintból egyre irreálisabb elvárás kihozni a menüt, másrészt pedig túllépnének azokon a sok évtizedes, egyébként teljesen rossz beidegződéseken alapuló konvenciókon, hogy leves, második és „desszertnek” gyümölcs kell, akkor a menza étkeztetést meg lehetne reformálni. Ha a gyerekek, diákok életvitelével kompatibilisabb étrendet lehetne kialakítani, akkor az nagyon nagy előrelépést jelenthetne.
– Ez konfrontáció nélkül nem megy, és azt is tudjuk, hogy olyan rendszer nincs, amely mindenkinek megfelelne, de észre kell venni, hogy a világ megváltozott – fogalmazott a kommunikációs igazgató.
