Gyakran a vevő kárára billen a mérleg?!

Mindezt arra alapozva, hogy ha az árut hazaviszik, és az otthoni digitális mérlegen lemérik, van, hogy más eredményt kapnak. És – mint mondják – jellemzően a vevő kárára billen a mérleg. Egy olvasónk a következőt panaszolta: – Májas hurkát vásároltam a közelmúltban egy árustól, a kis darabért 950 forintot fizettem. Otthon a digitális mérlegen lemértem, és kiderült, hogy csak 840 forintot kellett volna fizetnem. 

Fogyasztóvédelmi szakemberek a probléma kapcsán kiemelik: fontos tudni, hogy a vonatkozó előírás szerint minden olyan helyen, ahol súlyra, térfogatra, hosszúságra vonatkoztatva vásárolunk valamit, ott a mérőeszköznek érvényes hitelesítéssel kell rendelkeznie. A hitelesítés két évre szól, ha ez lejár, a kereskedőnek kell gondoskodni a megújításáról. 
A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárolni kívánt termék súlyát a vásárló ellenőrizhesse. A mérleget úgy kell kirakni, hogy a kijelzőn a mért eredményt a fogyasztó jól lássa. 

Tilos a mérlegekhez súlypótló eszközt használni, azokat kitámasztani vagy más módon befolyásolni a mérési eredményt. Tömegre értékesített termékeknél a csomagolóanyag tömegét tilos belemérni a megvásárolni kívánt termék tömegébe, ez ugyanis jelentős többletköltséget okozhat a fogyasztónak. Ha a kereskedő mégis így jár el, megtéveszti a vásárlókat. – Érdemes meggyőződni arról, hogy a csomagolóanyag mérlegre helyezését követően lenullázzák-e a mérőeszközt. Ha azt tapasztaljuk, hogy ez nem történt meg, jelezzük az eladónak a problémát. Nagyobb üzletekben ellenőrzőmérlegeket is elhelyeznek, melyeken a vásárlók vissza tudják mérni a termékeket – hangsúlyozzák fogyasztóvédelmi szakemberek.