Téli madáretetés: ha egyszer elkezdjük, tényleg nem hagyhatjuk abba? (videó)

Ismert, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már viszont kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet – hívta fel a figyelmet a természetvédelmi szervezet.

Kezdjük az elején: az etetési időszak az első tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, általában december elejétől március második feléig tart, idén a november közepi-végi éjszakai fagyok már indokolják a téli etetés megkezdését.

Az MME szerint a téli etetőkön alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatóak: magvak, gyümölcs és állati zsiradék, amelyeket együtt érdemes alkalmazni és így biztosak lehetünk abban, hogy az ivó- és fürdővízzel együtt az etetők minden madarának minden igényét ki tudjuk elégíteni.

Az olajos magvak esetében a legfontosabb, ár-érték arányban is a legjobb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, nem hántolt (héjas) fekete (ipari) napraforgó, amibe apró szemű magvakat: kölest, muhart, mákot is lehet keverni.

Ha gyümölccsel is etetnénk, jó tudni, hogy hullott, illetve fákon maradt almát mi magunk is gyűjthetünk, ha pedig vásároljuk, elegendő a legolcsóbbat választani, emellett a településeken könnyen gyűjthető bogyókkal is etethetünk – ajánlja a madártani egyesület.

Az almát és a bogyófürtöket bokrok és fák ágcsonkjaira felszúrva, felkötözve a legjobb kihelyezni, de néhány almát a talajra, az etetőbe is tehetünk. Ezeket a gyümölcsöket a gyengébb csőrű, alkalmi áttelelő rovarevő madarak is fogyasztani tudják, a barátposzáták szinte kizárólag ezt fogyasztják az etetőn. 

Az állati zsiradék esetében pedig a leginkább környezetbarát megoldást jelenti az ökölnyi-kétökölnyi kacsa-, liba-, sertésháj, sertés zsírszalonna vagy faggyú kifüggesztése fák, bokrok ágaira. A közkedvelt cinkegolyó esetében érdemes törekedni a kisebb ökológiai lábnyomot jelentő műanyagháló-mentes, illetve XL méretű változatok használatára – javasolja az MME.

Téli itatás, fürdővízzel

Azok, akik télen is itatják a madarakat tudják, hogy szárnyas vendégek majdnem olyan gyakran, egyes fajok gyakrabban láthatók az itatón inni és fürödni, mint az etetőn táplálékot csipegetve.

A madártani egyesület szerint a legjobb etetőhely a rövid füvű vagy földes, a hullott lombtól elgereblyézett talaj, ott a földre is kiszórhatjuk, de nagyobb méretű műanyag virágalátétbe is tehetjük a magvakat és néhány almát. De ha lehetőségünk van rá, többféle magasságban - lábazat, ablakpárkány, erkély - is etessünk, mert így egyszerre több és többféle madarat láthatunk vendégül.

A nagyobb befogadóképességű etetők jobbak, mint a kicsik, mert utóbbiakat gyakrabban, akár naponta után kell tölteni. Léteznek fél-egyzsáknyi magot befogadó önetetők, amelyeket elegendő lehet néhány hetente vagy etetési időszak hónapjai alatt egyszer-kétszer feltölteni – jegyezte meg az MME.

A téli etetés folyamatosságáról

A természetvédelmi szervezet külön kitér rá, hogy az énekesmadarak téli etetésével kapcsolatban mélyen beépült a köztudatba, hogy „ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba, mert a madarak bajba kerülnek”. Szerencsére a helyzet messze nem ennyire rossz! Amint ugyanis érzékelik, hogy az etetőben fogy az eleség, egyből odébb állnak. Ebből következően akkor is nyugodtan elkezdhetjük a tél elején az etetést, ha tudjuk, hogy még a szezonban el fogunk utazni, így lesz olyan időszak, amikor nem tudjuk újratölteni az etetőt, mert ez nem sodorja veszélybe a madarakat.

Zárásként pedig arról a nagyon fontos szempontról, hogy nyáron nem szabad etetni a madarakat, mivel az nemcsak szükségtelen, de a fiókákra közvetlen életveszélyt is jelent.