Csalók veszélyeztetik a baranyai embereket?

A csalók, csalások témakör kifejezetten forró az elmúlt időszakban. Hol a kínaiak hívogatnak bennünket, hol soha nem létező tartozásokat próbálnak behajtani rajtunk ismeretlen emberek és cégek. A mai világban nem árt óvatosnak lenni, legyünk körültekintőek, és figyeljünk idős rokonaikra, hisz a csalók leginkább ezt a korosztályt célozzák meg. 

A mesterséges intelligencia lehet a csalók legújabb eszköze?

A mesterséges intelligencia (MI) szintén egy nagyon izgalmas, 2024-ben sok beszédtémát szolgáltató technológiai vívmány. A legutóbb arról értekeztünk Dr. Várady Gézával, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docensével, hogy milyen hatással lehet a munkánkra a mesterséges intelligencia, ezúttal pedig biztonságtechnikai szempontból próbáltuk meg körüljárni. 

Vajon a csalók felhasználhatják ellenünk az MI-t? Mi történik, ha a mi hangunkkal, arcunkkal generálnak rólunk kompromittáló tartalmakat?

— Ezek a generatív AI (kép és videó előállítására képes program, amely mesterséges intelligenciával működik) programok gyakorlatilag ingyenesen lehetővé teszik már számunkra ezt. Az előfizetős, fizetős verziókkal pedig csak még pontosabb és élethűbb dolgokat hozhatunk létre. Ez nem egy új keletű dolog. Ma már lehetőség van arra, hogy egy adott ember fejéhez és hangjához bármit hozzárendelhetünk, ezt pedig nagyon nehéz otthon megkülönböztetni. Akár egy telefonbeszélgetés hangját, akár egy videót, akár szövegeket lehet úgy generálni, hogy hihető legyen. Ne csak arcfelismerésre gondoljunk, akár mimikákat, stílusokat is lelehet másolni. A kibervédelem egyik fő témáját a közösségi felületek veszélyei jelentik. A legnagyobb rés a pajzson maga az ember, a mindenféle kamu levelektől egészen odáig elmehetünk, hogy beszélünk valakivel, akiről azt hisszük, hogy a főnökünk/párunk, közben pedig mégsem ő az, és jelszavakat kérdez tőlünk.

Hogy védhetjük meg adatainkat, a privát életünket?

— Az elsődleges védekezés a tudatosság, egy kicsit muszáj mindenkinek képbe kerülnie az AI-al, akkor kialakulhat bennünk egy egészséges szkepticizmus, hogy felismerjük, ha valami nem igazi. A másik pedig a szabályozás — amely még gyerekcipőben jár —, hogy ne lehessen tetszőlegesen használni ezeket az eszközöket. Akár egy viccnek induló dolog is elsülhet rosszul. Elengedhetetlen, hogy az ember tudatában legyen annak, hogy nem szabad mindent elhinni, amit látunk, hisz bármit legenerálhatnak már úgy, mintha valós lenne. Ugyanakkor valós megoldást valóban az egyre sürgetőbb törvényi szabályozás jelenthet majd — vélekedett Dr. Várady Géza.