Gombamérgezés: nyugtalanító dolgok történnek hazánkban!

Orbán Imre, a pécsi vásárcsarnok gomba-szakellenőre lapunk érdeklődésére elmondta: a vendéglátóhelyek számára jogszabály írja elő, hogy miként használhatnak fel vadon termő gombát. Ismertetése szerint a zalai gombamérgezés esetéhez hasonlók elkerülése érdekében a gomba-szakellenőrnek minden ilyen esetben igazolást kell adniuk az étteremnek, amely tartalmazza a gomba faját, a latin nevével együtt, illetve speciális megjegyzéseket, például, ha a gomba csak feltételesen, azaz 20 perc hőkezelés után fogyasztható.

A vendéglátóhelyek ezt a szakellenőri igazolást egy hónapig kötelesek megőrizni. A gomba-szakellenőr megjegyezte, hogy Baranyában, ahol az országos átlagnál kisebb számban fordul elő gombamérgezés, négy éve nem adtak ki ilyen igazolást.

Orbán Imre ugyanakkor több nyugtalanító tendenciára is felhívta a figyelmet. Tájékoztatása szerint a korábbiakhoz képest jelentősen nőtt azon házaló árusok száma, akik bevizsgálás nélkül adják el a vadon termő, köztük potenciálisan mérgező gombákat a nem kellően elővigyázatos, mondhatni felelőtlen vásárolóknak, legrosszabb esetben pedig egyenesen a vendéglátó-helyeknek.

Ugyancsak egyre többször fordul elő, hogy hiszékeny és ugyancsak nem kellően körültekintő emberek a különböző gombász témájú Facebook-csoportokban határoztatnak, ami adott esetben életveszélyes lehet. Orbán Imre példaként említett egy esetet, amelyben valaki egy kosár súlyosan mérgező, a sárga rókagombával könnyen összetéveszthető világító tölcsérgombára „kért határozást” egy ilyen fórumban, mire valaki sárga rókagombaként határozta meg a kosár tartalmát – abszurd módon – arra is felhívta a figyelmet, hogy e súlyosan mérgező faj, ahogy fent már jeleztük, könnyen összetéveszthető a rókagombával. A gomba-szakellenőr hangsúlyozta, hogy akadnak, akik nem valós profilokkal vannak jelen ezeken a fórumokon, és baj esetén lényegében nem lehet őket elszámoltatni. A szakellenőr jelezte, hogy a fenti jelenségek miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is kiemeltebben fogja kezelni a nem megfelelő helyen határoztatott gombák jelentette élelmiszer-biztonsági kockázatot. Akár jogszabály-módosítás is elképzelhető.

A zalai gombamérgezés

A konkrét zalai gombamérgezésről Orbán Imre azt mondta, hogy a közepesen mérgező nagy döggombát fogyasztóknál gyomor és bélrendszeri panaszok fordulnak elő, és számos esetben szorulnak a mérgezettek kórházi ellátásra. Feltételezése szerint a mérgező levest fagyasztott nagy döggombából készíthették, ugyanis a faj ősszel mutatja magát, így tél elején már nem találni belőle.

Arról pedig, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha valaki nem kellő körültekintéssel jár el a vadon termő gombák fogyasztása során, egy hátborzongató történetet is megosztott Orbán Imre saját szakellenőri praxisából. Mint elmesélte, azzal kereste meg egy illető, hogy a kertjében szedett gombát, beletette a rántottába, majd rosszul lett, a gomba-szakellenőrnek törmelékes állapotú gombából sikerült meghatároznia a mérgezést okozó fajt, ami húsbarnás őzlábgomba volt. A határozásról hivatalos szakvéleményt állított ki és azzal a sürgősen a kórházba irányította az érintettet.

E faj amatoxint, azaz ugyanazt a méreganyagot tartalmazza, mint a halálosan mérgező gyilkos galóca, csak kisebb mennyiségben. Ekkor kezdődött a versenyfutás az idővel a páciens érdekében, ugyanis az orvosok legfontosabb feladata a májkárosodás megelőzése volt a szerencsétlenül járt ember esetében. Az illetőt a pécsi klinikán dializálták, majd a további kezelés céljából Budapestre szállították rohammentővel. Az ő története szerencsére jó véget ért, így felépülése után személyesen mondott köszönetet Orbán Imrének.