2024.12.14. 14:00
Rezgéskárok a 6-os mentén: így látja a jogi lehetőségeket a pécsi ügyvéd
A 6-os főút pécsi szakaszán a lakóházakat érintő rezgéskárok miatt dr. Katzirz Béla pécsi ügyvédet, egykori válogatott futballkapust is megszólaltatta lapunk, aki az ott lakók jogi lehetőségeit vette sorra. A rezgéskárok esetleges ingatlanpiaci hatásaival előző cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
Mint korábban megírtuk, ujjnyi vastag repedések a falakon és a pincében, földrengésszerű rázkódásról, pláne éjszaka – ezekre panaszkodnak a 6-os főút pécsi belváros alatti szakaszán, és a Mártírok útján élő lakók is, akik attól tartanak, ingatlanjaik előbb-utóbb jelentősen károsodhatnak a megnövekedett kamionforgalom okozta rezgéskárok miatt. Éjszakai traffipax bevetésével próbálják visszaszorítani a teherjárművek száguldozását, az igazi megoldás azonban az elkerülő lenne.
A helyzet egészségügyi és ingatlanpiaci aspektusainak vizsgálata után az ingatlantulajdonosok jogi lehetőségeiről kérdeztük az ügyvédként dolgozó pécsi futball-legendát, akit egyébként Labdarúgó Életműdíjjal tüntettek ki november elején a Pécsi Labdarúgás Napján.
Katzirz Béla szerint a lakóházak értékcsökkenése közúti forgalom miatt, amelyek között a zajt, a rezgést, valamint a levegőszennyezést említette, bonyolult jogi kérdés, és az érintett félnek több szereplőt is perelhetőséggel kapcsolatban figyelembe kell vennie.
A jogász szerint a potenciálisan perelhető felek között lehet az út fenntartója és üzemeltetője. Mint ismertette, Magyarországon az utak fenntartásáért és üzemeltetéséért általában az állam, az önkormányzatok vagy egy adott állami szerv, például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felelős.
Katzirz Béla megjegyezte, hogy az út üzemeltetője ellen pert lehet indítani, ha bizonyítható, hogy az üzemeltetésből adódó környezeti hatások (zaj, rezgés) okozták az ingatlan értékcsökkenését, és nem tettek meg mindent a hatások minimalizálása érdekében.
Az ügyvéd úgy látja, ugyancsak perelhető félként lehet figyelembe venni a forgalomért felelős hatóságokat. Ha a forgalmi helyzetet, például a teherautók forgalmának növekedését egy hatósági döntés, mondjuk forgalomszabályozás, útvonal-kijelölés okozta, akkor az adott hatóság döntése elleni jogi lépések is megfontolhatók – érvelt a pécsi ügyvéd, aki az esetlegesen perelhető felek között jelölte meg az építési vagy bővítési projektek kivitelezőit is.
Utóbbiakkal kapcsolatban Katzirz Béla kifejtette: ha a közúti forgalom növekedése egy új út építése vagy egy meglévő út bővítése miatt következett be, a kivitelező vagy az engedélyt kiadó hatóság felelőssége is felmerülhet, különösen ha az építkezés során nem vették figyelembe az érintett lakóövezet érdekeit.
A pécsi ügyvéd úgy folytatta: ha az értékcsökkenés azért következett be, mert a közúti projekt környezeti hatásvizsgálata nem volt megfelelő, a tervezést végző szakértők vagy a projektet jóváhagyó hatóság is perelhető. Az önkormányzat felelőssége Katzirz Béla szerint akkor merülhet fel, ha a hivatal közvetlenül érintett az úthasználati szabályok, forgalmi rend vagy egy új út engedélyezésében, amely az értékcsökkenést okozta.
Rezgéskárok? Ezeket kell bizonyítani egy perben
Katzirz Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy egy esetleges per során a bizonyítani kell, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az értékcsökkenés és a közúti forgalom között. Ugyancsak bizonyítani szükséges a jogellenességet, például a zajhatárértékek túllépését vagy a hatályos szabályok megsértését, továbbá a fentieken felül a kár mértékét is, amely során az értékcsökkenés konkrét összegének szakértői vélemények alapján kell meghatározni.
Arról, hogy az érintett lakók hova fordulhatnak, Katzirz Béla jelezte: első lépésként javasolt egy ingatlanjogi ügyvéd vagy környezetvédelmi jogra specializálódott szakértő segítségét kérni. Emellett egy szakértői vélemények beszerzése is alapvetően fontos a per megindítása előtt. A pécsi ügyvéd szerint akár sz érintett szerv, vagy szervek ellen közérdekű panaszt vagy kártérítési igényt is benyújthatnak a károsultak, mielőtt bírósági útra terelnék az ügyet.
