2025.01.16. 12:00
Ezt kellene megváltoztatni a KRESZ-ben a baranyai oktató szerint
A KRESZ legalapvetőbb célja a közlekedésbiztonság növelése. Ám ez a történelem folyamán mindig egy kicsit mást jelentett. Napjainkban a változások folytatódnak, már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán.
A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása (rövidítve: KRESZ) első verziója 1930. január 1-jén lépett hatályba. Az eduKRESZ által összeállított információk alapján ez többek között előírta az autók kötelező műszaki vizsgáztatását, bevezette a rendszámtáblákat és a járművezetők képzését. Mai szemmel már egészen viccesen hangozhat, hogy a gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége lakott területen belül ekkor 20–40 km/óra volt.

Fotó: Laufer László
– A KRESZ 1993-as módosítása tartalmazta az európai szabványoknak megfelelő közúti jelzőtáblákat, kötelezővé tette a biztonsági övet minden ülésen, és szigorította a gyermekülések használatát – ez utóbbit egyébként 2002. január 1-jétől tették kötelezővé. 1998. január 1-jétől tilos járművezetés közben kézben tartott „mobil rádiótelefont”, azaz mobilt használni. 2001. május 1-től autópályán már 130 km/órával lehet haladni – áll a közleményben.
Így jutottunk el tehát hosszú évek alatt addig, hogy a KRESZ 2010-es változtatásaiban már célzottan a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése volt a fő irány. Ekkor az egyik legjelentősebb, nagy visszhangot kapott újítás a „zéró tolerancia” elvének bevezetése volt. Emellett az autóvezetők számára kötelezővé vált a láthatósági mellény használata, ha lakott területen kívül állnak meg.

Fotó: Löffler Péter
„A változások folytatódnak, hiszen már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán, ami várhatóan 2026-tól lép életbe, és többek között szabályozza az elektromobilitási eszközök használatát is” – tudtuk meg az eduKRESZ információiból.
Baranyai oktatót kérdeztünk a KRESZ-ről
Katona Ágnes gépjárművezető szakoktatót kérdeztük meg arról, hogy tapasztalatai alapján miket lenne időszerű változtatni a KRESZ-ben. Mint mondta, nagy szükség lenne arra, hogy a különböző egy- és kétkerekű eszközökkel való közlekedést szabályozzák, jogszabályilag tisztázzák, hogy ezek a járművek minek számítanak. Ugyanis más szabályok vonatkoznak a gyalogosokra és mások a járművezetőkre.

Fotó: MW
Ha például egy kerékpáros a kerékpáron ül, tekeri, akkor jármű és járművezető, ha tolja, akkor gyalogos. Odaérkezik egy útkereszteződéshez, mint kerékpárvezető, piros a lámpa, lepattan róla, föltekeri a járdára, és megy át. Ez némelykor olyan veszélyhelyzeteket generál, hogy az autós csak kapkodja a fejét.
– Ehhez még hozzájönnek a rolleresek, az ételfutárok, meg az egykerekűek, akik olyan sebességgel haladnak mint bármilyen más jármű. Életveszélyes, nincs védelem rajta, az ember önkéntelenül elkapja a kormányt, hogy ne őt üsse el, és kész a baj – fogalmazott a szakoktató.