Új idők járnak

2025.01.16. 12:00

Ezt kellene megváltoztatni a KRESZ-ben a baranyai oktató szerint

A KRESZ legalapvetőbb célja a közlekedésbiztonság növelése. Ám ez a történelem folyamán mindig egy kicsit mást jelentett. Napjainkban a változások folytatódnak, már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán.

A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása (rövidítve: KRESZ) első verziója 1930. január 1-jén lépett hatályba. Az eduKRESZ által összeállított információk alapján ez többek között előírta az autók kötelező műszaki vizsgáztatását, bevezette a rendszámtáblákat és a járművezetők képzését. Mai szemmel már egészen viccesen hangozhat, hogy a gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége lakott területen belül ekkor 20–40 km/óra volt.

KRESZ, közlekedés
Sokaknak még mindig gondot okoz a KRESZ táblák pontos megértése (illusztráció).
Fotó: Laufer László

– A KRESZ 1993-as módosítása tartalmazta az európai szabványoknak megfelelő közúti jelzőtáblákat, kötelezővé tette a biztonsági övet minden ülésen, és szigorította a gyermekülések használatát – ez utóbbit egyébként 2002. január 1-jétől tették kötelezővé. 1998. január 1-jétől tilos járművezetés közben kézben tartott „mobil rádiótelefont”, azaz mobilt használni. 2001. május 1-től autópályán már 130 km/órával lehet haladni – áll a közleményben.

Így jutottunk el tehát hosszú évek alatt addig, hogy a KRESZ 2010-es változtatásaiban már célzottan a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése volt a fő irány. Ekkor az egyik legjelentősebb, nagy visszhangot kapott újítás a „zéró tolerancia” elvének bevezetése volt. Emellett az autóvezetők számára kötelezővé vált a láthatósági mellény használata, ha lakott területen kívül állnak meg.

KRESZ, közlekedés
A kerékpáros közlekedés kapcsán is fontos betartani a KRESZT-t (illusztráció).
Fotó: Löffler Péter

A változások folytatódnak, hiszen már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán, ami várhatóan 2026-tól lép életbe, és többek között szabályozza az elektromobilitási eszközök használatát is” – tudtuk meg az  eduKRESZ információiból.

Baranyai oktatót kérdeztünk a KRESZ-ről

Katona Ágnes gépjárművezető szakoktatót kérdeztük meg arról, hogy tapasztalatai alapján miket lenne időszerű változtatni a KRESZ-ben. Mint mondta, nagy szükség lenne arra, hogy a különböző egy- és kétkerekű eszközökkel való közlekedést szabályozzák, jogszabályilag tisztázzák, hogy ezek a járművek minek számítanak. Ugyanis más szabályok vonatkoznak a gyalogosokra és mások a járművezetőkre.

KRESZ, közlekedés
Ez a közlekedés nem tűnik túl szabályosnak (illusztráció).
Fotó: MW

Ha például egy kerékpáros a kerékpáron ül, tekeri, akkor jármű és járművezető, ha tolja, akkor gyalogos. Odaérkezik egy útkereszteződéshez, mint kerékpárvezető, piros a lámpa, lepattan róla, föltekeri a járdára, és megy át. Ez némelykor olyan veszélyhelyzeteket generál, hogy az autós csak kapkodja a fejét.

– Ehhez még hozzájönnek a rolleresek, az ételfutárok, meg az egykerekűek, akik olyan sebességgel haladnak mint bármilyen más jármű. Életveszélyes, nincs védelem rajta, az ember önkéntelenül elkapja a kormányt, hogy ne őt üsse el, és kész a baj – fogalmazott a szakoktató.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában