Helyi erő

2025.01.31. 07:00

Mosoly Andi, a mosolymanók kertvárosi szíve

Deák Andrea több mint 15 éve foglalkozik rászorulókkal, egy játszótéri közösségből indult el az a munka, amelynek köszönhetően már több száz családnak segítettek. Hamarosan új programot is indít – erről is beszélt a Bama.hu podcast sorozatában a pécsi Mosolymanó Egyesület elnöke, akit sokan csak Mosoly Andinak neveznek.

– Meséljen egy kicsit a Mosolymanó Egyesület kezdeteiről!

Vörösné, Deák, Mosolymanó, Andrea, Andi
A Mosolymanó Egyesület már negyedévszázados múltra tekint vissza.

– Kertvárosban élek körülbelül 25 éve, és amikor 15 éve megszülettek a gyerekeim, elkezdtem aktívan foglalkozni a közélettel és a közösségépítéssel. Ekkor hoztuk létre a Mosolymanó Egyesületet, amely azóta is szinte negyedik gyermekemként kísér el.

Informatikus tanári végzettsége van, ami elég távol áll a szociális munkától. Hogyan került mégis ebbe a világba?
– Gyerekkoromban is fontos volt számunkra a segítés. Szerény körülmények között éltünk, édesanyám beteg volt, és apukám 15 évig ápolta. Már akkor megtapasztaltam, hogy a rendszer sokszor magára hagyja a rászorulókat. Amikor megszülettek a gyerekeim, egy játszótéren találtam rá egy összetartó közösségre. Innen jött az ötlet, hogy közösségi kezdeményezéseket indítsunk. 70 játszótér megújításában segítettünk, ami országos elismerést is kapott.
Látom a közösségi oldalán, hogy sok fotót készít Kertvárosról és Pécsről. Ez már egy tudatos művészeti irány?
– A fotózás mindig is közel állt hozzám, de az utóbbi években egyre inkább a mentális egészség megőrzésében is segített. A készülő Mentál Café programunk egyébként erről is szól, hogy miként tudják a nők megőrizni a mentális egészségüket, ezt szeretnénk összekapcsolni közösségi eseményekkel, pszichológiai előadásokkal és kirándulásokkal.

– Beszéljünk egy különösen nehéz helyzetről, István-aknáról. Mikor találkozott először ezzel a problémával?

– Még a Covid előtt jártam először István-aknán, és mélyen megrázott, amit ott láttam. Szinte hihetetlen, hogy ilyen körülmények között is élnek családok, kisgyermekek. Valóban a fekália folyik az utcán. Az egyesületünk szoros kapcsolatban áll több ott élő családdal. Olyan alapvető dolgokkal segítünk, mint élelmiszer, ruha, bútor vagy épp egy kisbaba érkezésekor szükséges felszerelés. Többször jeleztük az önkormányzatnak, képviselőkkel is egyeztettünk. Felmértük a helyszínt, fényképeket készítettünk, és próbáltunk megoldásokat találni. Bár ígéretek voltak, érdemi változás még nem történt.

– Hogyan reagál a pécsi közösség, amikor felhívják a figyelmet ezekre a problémákra?

– Azt tapasztaljuk, hogy az emberek rendkívül segítőkészek. Például decemberben élelmiszerosztást szerveztünk, és minden hirdetés nélkül is rengetegen jöttek segíteni. Az ilyen akciók mindig megerősítenek minket abban, hogy jó úton járunk. Az önkormányzattól kapunk némi támogatást, de ez nagyon kevés. Sajnos pályázati forrásokhoz is nehezen jutunk.

– Milyen pozitív tapasztalatokról tudna mesélni, amelyek jó visszajelzést jelentenek?
– Sokan, akiknek korábban segítettünk, később visszajönnek és ők is segítenek másoknak. Például egy anyuka, aki korábban nehéz helyzetben volt, most már stabilabb életet él, és rendszeresen önkénteskedik nálunk. De pénzadományt is sokszor azok adnak, akiknek korábban segítettünk.
 

Mosolymanó ebben is segít

Az adományokon túl próbálnak a méltóság megőrzésére is figyelni. Például a menstruációs szegénység is komoly probléma, ezért rendszeresen osztanak intim higiéniai termékeket. Fontosnak tartják ugyanis, hogy a gyerekek ne maradjanak ki az iskolából emiatt. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában