Aszteroida csapódhat a Földnek 2032-ben? A csillagász válaszol

Az aszteroida igencsak részletes Wikipédia-oldala szerint 2024 YR4 egy 40 és 90 méter közötti átmérőjű kisbolygó, Apollo-típusú, azaz Földet keresztező, földközeli objektumnak minősítve. Az ATLAS ( Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System ) chilei állomása fedezte fel 2024. december 27-én. 2025. február 7-én a 2024 YR4 3-as besorolást kapott a torinói skálán, 1 a 45-höz (2,2%) az esélye annak, hogy 2032. december 22-én a Földet érinti – olvasható a szócikkben.

A NASA az ütközési esélyek meghatározására használt másik skálán, az úgynevezett Palermo Technical Impact Hazard Scale-en 0.32-es besorolást ad a 2024 YR4-re. A felfedezés elindította a bolygóvédelmi válaszlépések első lépését, amelynek során több nagy távcsövet kértek fel, hogy gyűjtsenek adatokat az objektumról, és az ENSZ által jóváhagyott űrügynökségek arra késztetik, hogy kezdjék meg az aszteroidafenyegetés mérséklésének tervezését.

Az aszteroida pontos méretéről biztosat egyelőre nem tudni, azonban az online enciklopédia szerint a NASA 54 méteresre becsüli a kisbolygó átmérőjét, ami körülbelül akkora, mint az 1908-as Tunguska-eseményt okozó aszteroida vagy az arizonai Meteor-krátert 50 ezer évvel ezelőtt létrehozó vas-nikkel aszteroida. Más csillagászok egy esetleges becsapódás okozta robbanás erejét 100 megatonnára becsülték, ami kétszer akkora, mint a valaha felrobbantott legnagyobb hidrogénbomba ereje.

Módosulhat az aszteroida pályája

Dr. Nagyváradi László csillagász, a Pécsi Tudományegyetem docense lapunk érdeklődésére sietett mindenkit megnyugtatni, hogy ez a becsapódás nem fog megtörténni. Mint kifejtette, azért nem nulla százalék a becsapódás esélye, mert a kisbolygók pályája a Nap és a Jupiter között módosulhat, és annak megfelelően a becsapódási esély csökkenhet, vagy éppen nőhet, de ennek nagyon kicsi a valószínűsége.

Nagyváradi László kitért arra is, hogy a Föld közelségébe kerülő kisbolygók általában több millió kilométeres távolságban haladnak el bolygónk mellett. Ugyanakkor nagyon ritkán előfordul olyan eset, amikor mindez a Föld és Hold között történik. Bolygónk és a Hold közötti távolság is mintegy 400 ezer kilométer, tehát ha éppen e táv felénél haladna el egy kisbolygó, még akkor is „iszonyatosan messze lenne” – érzékeltette a PTE docense.

A csillagász szerint hogyha tényleg nagy baj lenne a 2024 YR4-gyel, akkor az űr-nagyhatalmak a jelenleginél komolyabb intézkedésekbe kezdtek volna, annak érdekében, hogy a kisbolygót vagy letérítsék a pályájáról, vagy pedig olyan kisebb darabokra robbantsák szét, amelyek maradványaival a már a Föld légköre is elbír. „De meg se moccan senki” – fogalmazott Nagyváradi László.