2025.02.05. 10:00
Illegális agancsozás: állatkínzás, ami halálos közúti balesetet okozhat
Erdőlátogatási tilalmat kellett elrendelni három ormánsági vadásztársaság területén lévő állami tulajdonú erdőben az illegális agancsozók miatt. A vadászatra jogosultak a tarthatatlan helyzet okán jogszabály-változtatást javasolnak, egyben figyelmeztetnek: csoda, hogy még nem okozott halálos balesetet az illegális agancsozás.
Hohmann Endre, aki az érintett vadásztársaságok közül kettőnek vadászmestere, egynek pedig elnöke, úgy fogalmazott, „őrült mennyiségű” ember van kinn az erdőkben ilyenkor. Ebben az időszakban tart ugyanis a gímszarvas bikák agancshullatása, aminek megszerzése érdekében sokan nem válogatnak az illegális eszközökben. Azaz – derült ki a vadászmester szavaiból – ilyenkor az agancsozók quaddal, motorral és gyalog kergetik a szarvasrudlikat.

Sajnos mindezt azért teszik, hogy a koronájukat még le nem vetett gímbikák idő előtt elveszítsék agancsukat. A szarvascsapatok – vadásznyelven rudlik – vonulási útvonalait és ösvényeit jól ismerve ezeken a helyeken gyakran drótokat feszítenek ki az agancs magasságában, ami súlyos állatkínzásnak minősül. Ugyanis a megriasztott, az agancsozók elől menekülő gímbikák sokszor súlyos agancstő-sérüléseket szenvednek. Szintén állatkínzás, ha ilyen mértékben zavarják a vad ilyenkor feltétlenül szükséges pihenését.
Hohmann Endre hangsúlyozta: az elhullajtott agancsok a vadászatra jogosultak tulajdonát képezik, így illetéktelen eltulajdonításuk lopásnak, tehát bűncselekménynek minősül. Ahogy korábban is beszámoltunk róla, ezek az agancsok a szakemberek számára értékes információforrást jelentenek, hiszen segítségükkel pontosan felmérhető, milyen állomány maradt a január végén lezárult gímszarvas-vadászati idény után. Ez az adat kulcsfontosságú a következő vadászévre vonatkozó gazdálkodási tervek elkészítéséhez.
Hohmann Endre szerint, ha az illegális agancsgyűjtők nem zavarnák meg a rudlikat, a vadászatra jogosultak az elhullajtott agancsok mintegy 80 százalékát könnyedén összegyűjthetnék kis területről, főként az etetők környékéről.
Mint arról korábbi cikkünkben is írtunk, a törvénytelenül megszerzett agancsokat az illegális gyűjtők jellemzően külföldre értékesítik, ezzel jelentős károkat okozva a vadgazdálkodásnak.
Emberre, vadra egyaránt veszélyes az illegális agancsozás
Az agancsozók tevékenysége komoly stresszhelyzetet idéz elő a vadállományban. A szarvasok, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat, egyre népesebb rudlikba tömörülnek, amelyek főként nappal, de akár bármely napszakban is hirtelen megjelenhetnek a közutakon. Hohmann Endre szerint már önmagában az is csodával határos, hogy ennek következtében eddig nem történt halálos közlekedési baleset.
A vadászmester arra figyelmeztetett, hogy a jelenleg kezelhetetlen helyzet rendezéséhez jogszabályi változtatásra lenne szükség, amely megakadályozza az illegálisan gyűjtött agancsok felvásárlását. Hohmann Endre szerint a legcélravezetőbb megoldás az lenne, ha a felvásárlók kizárólag számlával igazoltan vásárolhatnák meg az elhullajtott agancsokat. „Ez egyszerre állami és gazdasági érdek is” – emelte ki, utalva arra, hogy így az ebből származó áfa-bevételek is nyomon követhetők lennének.