2025.02.13. 20:00
Van pécsi költségvetés, de mégis milyen?
Csütörtökön fogadta el a pécsi közgyűlés a 2025-ös évi költségvetést, amely takarékos gazdálkodást, a munkahelyek megtartását, az elbocsátások elkerülését és a városi közszolgáltatások a 2024. évi szinten történő fenntartását célozta meg. A költségvetés tárgyalása több fordulatot is hozott.

Fotó: Löffler Péter
A pécsi önkormányzat közgyűlése több órás vita és napokig tartó egyeztetések után fogadta el az ötven milliárdos főösszeggel a költségvetés rendeletét csütörtökön. Péterffy Attila pécsi polgármester a kormány hibáztatásával indította a 2025-ös büdzsé tárgyalását, amit az elmúlt években megszokhattak már a pécsiek, és „sarcokról, megszorításokról" beszélt, amiket szerinte nem fognak a városlakókra átterhelni. Többek között amiatt mondta ezt, mert 4,56 milliárd forintos szolidaritási adót kell fizetnie Pécsnek. Ez ugyanakkor Győr esetében 12,536 milliárd forint, Debrecennél 10,378 milliárd forintot tesz ki, de Pécsnél kisebb lélekszámú Székesfehérvár 8,722 milliárd és Kecskemét 6,939 milliárd forintot fizet be. Ezt a forrást a leszakadó, gyengébben teljesítő térségekre, önkormányzatokra fordítják, ilyenből pedig Baranyában is szép számmal akad.

A számítási mód áttekintését amúgy a Megyei Jogú Városok Szövetsége is kérte a kabinettől, ugyanakkor a csütörtöki közgyűlésen az is elhangzott, hogy az állam 2024-ben közel négymilliárd forintos többletet adott Pécs önkormányzatának pótelőirányzatként – ez derült ki a tavalyi költségvetési rendeletmódisítása kapcsán, ennek zöme pedig a pedagógus-béremelésre vonatkozó forrás volt. Ezen felül pedig 10-20 százalékos béremeléseket hajtottak végre a pécsi cégeknél is a városi kasszából tavaly.
Ezzel együtt 2025-ben a Tüke Busz Zrt.-nél, illetve Polgármesteri Hivatal dolgozói esetében is béremeléseket céloznak meg – ezekre az új többség részéről Bognár Szilvia (Tiszta Kezek Egyesület) tett javaslatot, amit a közgyűlés el is fogadott. Ám Barkóczi Csaba (Fidesz-KDNP) azon javaslatára, amivel a
- Csorba Győző Könyvtár,
- a Janus Pannonius Múzeum és
- a Pécsi Kulturális Központ, valamint
- a Pécsi Közterület-felügyelet vonatkozásában lett volna bérfejlesztés, arra már nemet mondtak. Ebben közrejátszott az is, hogy a baloldali tömbhöz csatlakozva Nagy Klaudia, a Fidesz-KDNP egyik képviselője tartózkodott, azaz nem támogatta a béremelési javaslatot. Ezzel több tucatnyi családtól vették el azt a lehetőséget, hogy valamivel jobb fizetést vihessenek haza.
A szavazás előtt Csizmadia Péter, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője is úgy érvelt, hogy az új költségvetéssel alapvetően szakítanának a korábbi technokrata szemlélettel azért, hogy megpróbálják felépíteni azt a várost, amire büszkék lehetnek.
A költségvetés átcsoportosításával lett volna fedezet
A fenti négy intézmény dolgozóinak a béremelésre egyébként költségvetésen belüli átcsoportosításokkal teremtettek volna elő forrást, például 120 millió forintot spóroltak volna meg azzal, hogy a városi nyomtatott propaganda helyett csak online önkormányzati hírportált tartottak volna fenn.
Külön pikáns volt Zag Gábornak, az ex-DK-s, újraválasztott kulturális alpolgármesternek megnyilvánulása, aki ugyan elvileg egyetértett a béremeléssel, de bejelentette, hogy nem támogatja, mert szerinte nincs rá fedezet. Ruzsa Csaba, MSZP-közeli alpolgármester szerint egyébként ők több önkormányzati cégnél is javaslatot tettek a béremelésekre.
Felzárkóztatási alap létrehozására is érkezett javaslat a Berényi Zoltán (ÖPE) részéről, amely a peremkerületeket célozza meg, hogy az évtizedek óta mostohán kezelt külső városrészekhez plusz érkezhessen. Ezt az előterjesztő, Péterffy Attila befogadta és a közgyűlés is támogatta.