2025.02.20. 20:00
KRESZ: forradalmi újítások jönnek
Már tavaly nyáron életbe léptetett pár módosítást az Európai Unió a közlekedést érintően. Akadnak még azonban szigorítások, amelyek még bevezetésre várnak: ilyen lesz a KRESZ a jövőben.
A KRESZ-változások követése nem egyszerű feladat, gyakran már csupán akkor értesülünk róluk, amikor bevezetésre kerültek. 2024-ben életbe lépett több, az európai közlekedésbiztonságot javítani szándékozó rendelet, amelyek között találunk egészen furcsákat is.
Fotó: Kovács Liliána
KRESZ 2025: szonda kerül az autódba
Az új szabályozások lényege, hogy növeljék a járművek intelligens eszközökkel való ellátását az Európai Unió útjain bekövetkező halálesetek és súlyos sérülések jelentős csökkentés érdekében. A tervek szerint hosszútávon minden forgalomba kerülő autót kötelező lesz felszerelni bizonyos berendezésekkel.
Az Európai Unió még 2019-ben indította el azt a kezdeményezést, hogy az általános járműbiztonsági rendelet (GSR) átdolgozásra kerüljön. A csomag egy része — egyelőre tágabb, megengedőbb kritériumokkal — már 2024 nyarán bevezetésre került. 2026-ban és 2029-ben újabb intézkedések lépnek érvénybe, legalábbis a tervek szerint.
Ahogy a Világgazdaság is fogalmaz, a legfontosabb változások a modernizációra terjednek ki: a forgalomba kerülő járműveket különböző berendezésekkel látják el, azonban a teljes járműpark átalakulása évtizedekig eltarthat.
Mindenesetre a tervezett módosítások kiterjednek a személygépjármű, és kisteherautó mellett a buszokra és tehergépkocsikra is. Például az új autóknál több aktív biztonsági rendszer beszerelése is kötelezővé válik a jövőben.
Nem kell többé traffipax, megszűnik gyorshajtási bírság, valamint ittas vezetés
Utópisztikusan hangzik, de az EU célja, hogy ne is tegyék lehetővé az autósok számára a szabálysértések elkövetését. Az egyik legtöbb vitát és tiltakozást az intelligens sebességszabályozó, azaz az Intelligent Speed Assist (ISA) váltotta ki. A koncepció szerint ez aktívan figyeli a sebességet és az aktuális korlátozásokat, ha pedig gyorshajtást érzékel, lassításra készteti a járművezetőt a járgány. A vitaindító téma kapcsán végül az aktív sebességkorlátozás nem kerül beépítésre az autókba, a rendszer hang- és fényjelzéssel hívja fel a vezető figyelmét a sebességtúllépésre.
Az ittas vezetéssel kapcsolatosan pedig egy elsőre egészen abszurdnak tűnő ötlettel álltak elő, amely lényegében az autóba épített szonda megfújásával való gépjármű indításról szól. A járművekbe beépített alkoholmérő az autó elindítását is képes meggátolni. Startolás előtt a sofőrnek meg kell fújnia a szondát, ha pedig az alkoholos állapotot mutat ki, a jármű nem indul el. Ez egyelőre nem lesz kötelező, de a szabálymódosítás megköveteli a szabványosított interfész meglétét — magyarán szólva lehetővé kell tenni a járműben az eszköz csatlakoztatását.
- Ennek kapcsán megkérdeztük állandó közlekedésügyi szakértőnket. Katona Ágnes szakoktató szerint azonban ez a rendszer sajnos nem jelentene problémát azoknak, akik rendszeresen vezetnek alkoholos befolyásoltság alatt. Ugyan véleménye szerint lenne hatása azokra, akiknél életük során egyszer fordul elő, hogy ittasan vezetnek, ezáltal ők nem próbálnák meg kijátszani a rendszert, ám a rendszeresen szabálysértést elkövető autósok találnának megoldást arra, hogy elindítsák a járművüket.
A modernebb járművekben már megtalálható, de kötelező érvényűen is bevezetnék a fáradékonyságát és figyelmét érzékelő rendszert is. Az éberség vizsgálatának több lehetséges módját is tesztelik: az egyik, hogy a kormány mozgásából a szoftver következtet a vezető pillanatnyi állapotára, a másik megoldás pedig, hogy a vezető szemmozgását elemezné és követné egy kamera. Ha a rendszer fáradtságra utaló jeleket észlel, hangjelzést ad, és a vezető előtt figyelmeztető jelzés villan majd fel.
