Baranyából indult el az országot megrengető sztrájkhullám (GALÉRIA)

Ez a sztrájk kis túlzással divatot teremtett: rövid időn belül magyar bányászok ezrei csatlakoztak a megmozduláshoz, aztán pedig már nemcsak a bányászok, hanem más munkavállalói csoportok is követték őket. Egy hónapon belül a Kner Nyomdának, a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyárának és a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Gyárnak a munkavállalói nyúltak ehhez a módszerhez.

A bányászok elégedetlenségének voltak előzményei. A kedvezőtlen adózási változásokkal úgymond csak hab került a kávéra, hiszen munkabiztonság szempontjából sem a legjobb éveket élték a föld alatt dolgozók.

A vasasi bányaüzemben 1782 óta bányásztak szenet, és, bármennyire is hihetetlen, ez volt az első, halálos áldozatot követelő bányabaleset. Ezt erősítette meg az egyik bányamentő is: „azt beszélik az öregek, hogy utoljára húsz éve volt nálunk omlás, de emberéletet nem követelt.”

De vissza a szocialista munkarendszert alapjaiban megrengető sztrájkhoz! Kedden délután függesztették ki a hűségjutalmak jegyzékét. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Amikor meglátták az emberek, hogy a pénzük nagy részét elviszi az adó, már tudni lehetett, hogy valami történni fog. A pontos visszaemlékezések szerint a pécsi bányászsztrájk 1988 augusztus 23-án, kedden este 21.50-kor kezdődött el. A munkahelyen megjelent 109 dolgozóból csak 9 fenntartó-karbantartó bányász volt hajlandó leszállni a mélybe. Ez után felgyorsultak az események. A munkabeszüntetéshez csatlakozók száma egyre csak növekedett, és miután látható volt, hogy a vállalatvezetés és a helyi érdekképviselet - elsősorban hatáskörök hiányában - nem tud közös nevezőre jutni, telefonon értesítették Kapolyi László szénbányászati kormánybiztost, aki hajnali öt órakor – Kovács Lászlóval, a Bányász Szakszervezet főtitkárával – a helyszínre érkezett. A bányászok 3 tagú küldöttsége választottak, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a kormány és a szakszervezetek képviselőivel.

Az akkori beszámolók szerint a bányászokkal gyorsan sikerült megállapodni. Az adóváltozások következtében eredetileg 106 millió forint nettó hűségjutalom kifizetését tervezték, de végül is mintegy 50 millió forinttal nagyobb összeget fognak kifizetni. Ezzel elérik az egy műszakra eső korábbi mértéket - adták hírül: így sikerrel járt az egyeztetés, szerdán este a délutános műszak leszállt a bányába.

Sztrájk: ha a bányászok csatát nyertek is 1988-ban, a csatát végül elbukták

Mint kiderült, a mecseki szénbányászok, ha csatát nyertek is 1988 augusztusában, a háborút néhány évvel később elbukták. A 18. század végén indult mecseki szénbányászatot – a Pécs részének számító Vasason 1787-ben nyílt meg az első szénbánya –, amelyet a hatvanas években egyesítettek a Mecseki Szénbányák Vállalatban, a rendszerváltás után megszüntették. 

• A vállalat már a nyolcvanas évek elejétől problémákkal küzdött, az 1982-es elindítással tervezett fejlesztési program pénzhiány miatt két évet csúszott, és később is folyamatos volt pénzhiány, miáltal a „mecseki szénbányászatban megmaradt az alapvetően emberi fizikai erőn alapuló, már a hazai viszonyok között is idejétmúlt termelési mód, amire eleve nem lehetett a jövő bányászatát alapozni.
• A vállalat 1991-ben csődeljárást kezdeményezett, aminek következtében a Mecseki Szénbányák felszámolása 1991. október 8-án megkezdődött, az utolsó mecseki szénbányát, a Komlóhoz tartozó zobáki bányaüzemet 1997-ben zárták be. 
• Igaz, később felmerült a mecseki szénbányászat – a korábbinál jóval olcsóbb, modern technológiával történő – újraindításának ötlete, ám az egy magyar magáncég által Máza és Szászvár térségében megvalósított bányanyitás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.