2025.02.14. 17:30
Elképesztő: 36 millióból építettek toronyházat Pécsen!
Háromezer köbméter betont, és 2400 mázsa vasat rejt az az uránvárosi épület, amely jelenleg a legmagasabb a városban. A pécsi toronyház akkori bekerülési költségéből ma egy panellakást tudnánk csak megvásárolni.
Tizenhétemeletes épülete Uránvárosban
A Szigeti városrész a pécsi történelmi belvárostól nyugati és északnyugati irányban terül el, a városfallal védett központ külső peremeként funkcionált évszázadokig. Ezen a területen főként gazdálkodók, szőlőművelők és kereskedők telepedtek meg, ahogy a város bővült, úgy terjeszkedett, a bányászat miatt pedig új városrész jött létre még nyugatabbra. Az uránbányászat fejlődésével párhuzamosan lakótelepek épültek, amelyeket korszerű infrastruktúra jellemzett, ekkor létesültek a panelházak, köztük a legendás „17 emeletes” uránvárosi toronyház.
1969-ben így írt a Dunántúli Napló a házról:
Beépítettek 36,5 millió forintot, pontosabban a szakipari munkák értékével együtt áll össze ez az összeg, amikor is majd 1970. december elején megtörténik a műszaki átadás. Mi van eddig az épületben? 2274 köbméter beton, 2 ezer mázsa gömbvas, de ez csak a „null-szinttől fölfelé” mert a talajszint alatt még „nyugszik” 820 köbméter betonalap, benne 370 mázsa betonvas. E két utóbbi — együttesen — négy és fél méter mélyen terül el, úgynevezett „lepény-asztalként”, egy méter vastagságban.
A Mecseki Ércbánya Vállalat beruházásában épülő ház átadása valahogy nem haladt, hiszen 1971-ben már a hivatalos szervek is úgy fogalmaztak, hogy „különböző akadályok miatt a későbbiekben kerülhet csak sor a lakások elfoglalására”.
Kevés lesz a víznyomás?
Ez persze meg is történt lassan, a vállalat által kijelölt bérlők költözhettek be. A tervek alapján szintenként két 3 szobás, egy garzon, illetve 3 kétszobás lakás építéséről volt szó, a távfűtéses otthonokba a padlózat nem csupán műanyag burkolatot, hanem műanyagból szőtt ragasztott szőnyeget kapott. Két lift is épült, az egyik pedig bútorszállításra is alkalmassá vált.
Külön érdekesség, hogy akkoriban tartottak attól is, hogy a felsőbb emeletekre nem jut fel a vezetékes víz az alacsony nyomás miatt, ezért ezt külön nyomásfokozó beépítésével orvosolták.
Az 1973-ban hivatalosan átadott épület a hírközlés tekintetében is úttörő szerepet töltött be. 1974 nyarától ugyanis elkezdték kiépíteni a kábeltelevíziózást megalapozó rendszert Újmecsekalján, a központ és a 15 méter magas, 13 fejes antenna a 17 emeletes lakóépületbe, illetve épületre került.
Toronyház a toronyház után
Nem sokkal később érkezett a nagy testvér, a 25 emeletes pécsi Magasház, aminek azonban már hűlt helye van. A korabeli beszámoló alapján már akkor sem sokan örültek érkezésének. Mint a Napló is megírta:
a 60-as években szigorúan városképi szempontból városképi koncepció szerint kezdték Pécs magasház-programját, amiben a magasház-diktálta célszerűség kevés szerephez jutott. A programot nem is területszűke szülte, hiszen terjengős városunkban ez aligha szolgálhatna indokul.
A Szigeti úti felhőkarcoló létrejöttével a megszokott pécsi városkép véglegesen és visszavonhatatlanul megváltozott. A 17 emeletes a város nyugati szélén még nem játszott bele úgy a városképbe, mint ez, amely léptékével az egész városképet átalakítja.
Ma már tudjuk, mégsem változott meg véglegesen a városkép...
