Ne dőljön be! Új trükkel támadnak az elszánt csalók

A Kiberpajzs tájékoztatója szerint az újfajta csalással próbálkozó bűnözők azt állítják, hogy a jegybank nevében telefonálnak, majd a beszélgetés során az adott ügyfelektől megtudakolják számlavezető bankjuk nevét és e-mailes elérhetőségüket is elkérik. - Az állítólagos „felmérést” követően nem sokkal az érintett ügyfelek egy része olyan adathalász e-mailt kapott az MNB nevében, amelynek mellékelt linkjét megnyitva a csalók számára számítógépéhez távoli hozzáférést biztosító alkalmazás töltődött le. Más ügyfeleket rövidesen saját bankjuk nevében hívtak fel a kiberbűnözők azzal, hogy gyanús tranzakciókat látnak bankszámlájukon. A csalók ezekre hivatkozva és „banki segítséget” ajánlva próbálták megtudni az adott fogyasztók bizalmas banki azonosítóit, belépési jelszavait.

A Kiberpajzs által közzétett felhívás szerint az MNB nyomatékosan felhívja a lakosság figyelmét, hogy nem végez semmiféle ügyfél-elégedettségi kérdőíves felmérést az ügyfelek között, a kiberbűnözők a jegybank nevének ismertségével élnek vissza. A kereskedelmi bankok sem telefonon, sem e-mailben vagy sms-ben soha nem kérik el az ügyfelek bizalmas azonosítóit és nem töltetnek le azok gépére „vírusirtó” alkalmazásokat, amik a valóságban kémprogramok.

A csalás sokszor szinte észrevehetetlen, résen kell lenni!

Az áldozattá válás elkerülése érdekében a kéretlen hívásokat fenntartással kell kezelni, a sürgető hangnemű telefonhívás pedig mindig gyanút kell, hogy keltsen. Ha valaki úgy érzi, csalóval beszélget, mielőbb szakítsa meg a hívást és nagyon fontos az is, hogy gyanús telefonhívás esetén soha nem szabad személyes adatokat megadni. Soha nem szabad mások kérésére programot telepíteni se számítógépre, se telefonra, és nagyon résen kell leni, mert ha a kijelzett telefonszám valóban a bank ügyfélszolgálati telefonszáma, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan keresik. A szám hamis lehet, vagy kifejezetten a csaláshoz is létrehozhatták.

- Ha hitelesnek gondolja a telefonhívást, akkor is kérjen keresztazonosítást, melynek során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik felét pedig az ügyfél - javasolja a Kiberpajzs.