Nem csupán két keréken lehetünk szabadok

Sokan úgy gondolják, hogy a két keréken való utazás maga a szabadság szimbóluma. A szél az arcukban, az út végeláthatatlan egyenessége, a motor zúgása – mindezek valóban olyan érzéseket adhatnak a motorozás során, amelyeket máshol nehéz megtapasztalni.

Jusztin Levente

Van a motorozásban valami ősi és ösztönös, egyfajta elszakadás a mindennapok szorításától, ahol csak te vagy és az út. Ugyanakkor sokan a férfiasság megnyilvánulását is látják benne: a bőrkabát, a gép ereje, a merészség. Mégis, ha jobban belegondolunk, a szabadság és a magabiztosság nem kizárólag a motor nyergében található meg. Manapság ráadásul nem egy olcsó mulatság a motorozás, de bőven akad ennél olcsóbb módszer ezekre.

Nem csupán a motorozás ad magabiztosságot

Nekem például a zenélés és a néptánc az, ami felszabadít. Amikor a hangszer a kezemben van, vagy amikor a tánc ritmusa visz magával, könnyen kiszakadok a mindennapokból. Olyan belső erőt ad, amitől magabiztosabb lehet az ember nemcsak a színpadon, hanem az élet más területein is. A néptáncban benne van a közösség ereje, a hagyomány, az összhang. A zenélésben pedig ott van az önkifejezés, a kreativitás szabadsága. Ezek a tevékenységek nemcsak stresszt oldanak, hanem rengeteg pozitív energiát is adnak a mindennapokhoz.

A férfiasság és a szabadság nem egyenlő a zajjal, a sebességgel vagy az adrenalin szinttel. Meg lehet találni őket csendesebb, mégis mélyebb élményekben is. A kulcs az, hogy mindenki megtalálja azt, amiben valóban önmaga lehet – ahol nem kell szerepet játszani, csak egyszerűen lenni.

Nekem ez a zenében és a táncban van meg. Másnak lehet, hogy épp a motoron, és ez így van rendjén.