Rendőrök tucatja lepte el Pécset, különleges ok állt a háttérben

A „Kiberbűnözés, a modern kor pestise” konferenciát a Baranya Vármegyei IPA Egyesület (International Police Association, azaz Nemzetközi Rendőrszövetség) szervezte. Hazai és külföldi szakemberek osztották meg tapasztalataikat a kiberbűnözés elleni küzdelemről. Részt vettek magyar, spanyol, szlovén, horvát, szerb, bosnyák, német, olasz és román IPA-képviselők is.

A résztvevőket dr. Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke köszöntötte, a konferenciát dr. Szijártó István r. dandártábornok, Baranya Vármegye rendőrfőkapitánya nyitotta meg.

A konferencia az IPA baranyai szervezetének szakmai hagyományait követi: 1997-ben az Alpok–Adria Biztonsági Fórum, 2010-ben pedig a „Kultúra biztonsága” című nemzetközi konferencia zajlott itt. Az újabb rendezvény ötlete 2024 tavaszán fogalmazódott meg olasz partnerekkel közösen.

Kiberbűnözés az interneten és a hadszíntereken 

Több neves hazai és külföldi szakértő osztotta meg tudását a kiberbűnözés különböző aspektusairól. 

• Dr. Rónai Veronika a kiberbűncselekmények nyomozásának jogi dilemmáiról beszélt, rámutatva arra, hogyan próbálnak törvényes eszközökkel működni a digitális tér törvénytelen világában. 
• Dr. Zámbó Alexandra a kibervédelem jogi problémáit vette górcső alá, míg dr. Udvardy Péter az online bűncselekmények nyomán felmerülő pénzintézeti kártalanítási kötelezettségekről beszélt a Kúria álláspontja alapján. 
• Dr. Timoska Kinga gyakorlati tapasztalatokat osztott meg a kiberbűncselekmények felderítése kapcsán, Lohner Klaudia a gyermekek online behálózásának veszélyeiről és a pedofil elkövetők jellemző profiljáról tartott előadást. 
• A spanyol rendőrségtől Rubén Fernández az EU által finanszírozott kiberbiztonsági projektek kihívásait, a bűnüldöző szervek stratégiai szerepét ismertette. 
• Balogh Péter a Magyar Honvédség Kiber és Információs Műveleti Központ volt parancsnoka a kiberbűnözés hadszíntéri vonatkozásait mutatta be az orosz-ukrán háború tapasztalatainak tükrében. Elmondása szerint a kibertér ma már ugyanúgy hadszíntér, mint a szárazföld vagy az űr. A támadások gyakran civil célpontokat érintenek, így elengedhetetlen lenne a technológiai reziliencia és a lakosság tudatosabb digitális önvédelme.

Hamis vagy valódi? Sokakat átvertek a deepfake képek

Kiemelt érdeklődés övezte a trieszti Andrea Frisina, az Amped Software technikai trénere és támogatási specialistája prezentációját. Csapata olyan fejlett megoldásokon dolgozik, amelyek képek és videók elemzését és hitelesítését szolgálják bűnüldözési, biztonsági és katonai célokra – ezeket világszerte alkalmazzák rendőrségek és igazságügyi szakértők.

Interaktív bemutatója során a résztvevőknek egy kvíz segítségével kellett eldönteniük, melyik bemutatott kép valódi, és melyik manipulált – rámutatva a digitális bizonyítékokkal kapcsolatos kihívásokra és a szakértői elemzés jelentőségére. 

Mint megtudtuk, nemcsak az AI (mesterséges intelligencia) által generált deepfake tartalmakkal kell vigyáznunk – az egyéb, egyszerűbb manipuláció is megtévesztő lehet. Néha elég néhány ügyes képszerkesztési trükk vagy félrevezető kontextus. Az is probléma, hogy az emberek hajlamosak csak a deepfake-re figyelni, miközben a klasszikus manipulációk ugyanúgy károkat okozhatnak, ha például bizonyítékként vagy hírként terjednek.