szigetvár

2018.02.20. 20:00

Egy új kezdetet jelentett a vár visszavétele Sziget történetében

A török Szigetvár kapitulációja 1689. február 13-án, pontosan 329 éve esett meg. A város 122 év török uralom alól végre felszabadult.

J.G.

A hírnév, a történeti emlékezet fennmaradásához szükséges egy jelentős történeti cselekedet, ugyanakkor szükséges, hogy a történeti cselekedet hírét valaki, valakik fenntartsák. Így emlékeztek kedden is, amikor a város török uralom alóli felszabadulásának 329. évfordulóját ünnepelték.

Szimbolikus esemény

Nem csak Zrínyi kirohanása szimbolikus és jelentős történeti esemény, hanem a vár 1689. február 13-án történt visszavétele. Dr. Gőzsy Zoltán történész szerint a legérdekesebb kérdés mégis az, hogy miként sikerült a várat visszafoglalni.

– Az ország egykori fővárosát, Budát 1686. szeptember elején hódították vissza, és ez az esemény lélektani szempontból is fordulópontot jelentett – mondta a történész. – Realitássá vált, amit eddig ilyen konkrétan senki nem remélt: hogy meg lehet törni a törökök uralmát Magyarországon.

Szeptember közepén a tolnai táborban már azt tervezték a császári csapatok vezetői, hogyan tudnának minél előbb Eszékig eljutni, de Szigetvár kimaradt a tervekből.

Elveszett a remény

Ahogy arra a szakember emlékeztetett, Bádeni Lajos, a seregek főparancsnoka így fogalmazott: „Szigetvár ostromához a legkisebb reményt sem fűzhetjük, a hadtest erre nincs felkészülve.” A város ugyanis akkoriban igen nehezen megközelíthető erődítmény volt, ráadásul az ekkor tapasztalt csapadékos, igen hűvös időjárás is a védőknek kedvezett. Másrészt itt állomásozott a számbelileg legnagyobb és műszakilag a legjobban megerősített török katonaság. Szigetvárt azért hagyták ki a keresztény seregek, mert a régió legjelentősebb erődítménye volt. Ezért a települést blokád alá vonták.

Egyetlen sziget maradt

Közben a Szigetvár körüli ötven kilométeres félkörben keresztény haderő vetette meg a lábát. A vár ténylegesen szigetet alkotott, a törökök utolsó bástyája volt az ellenséges haderő gyűrűjében.

– Hamarosan erős blokád alá vonták, a város köré 16 sáncból álló gyűrű épült, és mintegy 2000 katona állt készenlétben – mondta az egykori eseményekről a történész. – Egyre inkább úgy tűnt, hogy a kiéheztetési, kifárasztási taktika eredményre vezet. Ám ekkor közbeszólt a nagypolitika: XIV. Lajos francia uralkodó hadat üzent a Habsburg Birodalomnak.

Míg a nagypolitika a törököknek kedvezett, 1688 őszének és telének hideg időjárása azonban ellenük dolgozott: az éhség és a betegség mindennapossá vált a várban.

Átadták a vár kulcsait

Végül 1689 januárjában a vár oszmán parancsnoka felvette a kapcsolatot a blokád vezetőjével és tárgyalásokat kezdeményezett a vár feladásáról. Küldöttséget menesztettek Bécsbe a császárhoz, és a tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy a várban lévő katonaság feladja magát. A Bécsből visszatérő török küldöttséggel tartott már a Habsburg császár képviseletében Daun tábornok, hogy a kapituláció után felmérje a vár állapotát. Neki adták át a vár kulcsait hivatalosan február 13-án. Ezzel megtörtént a vár és a város felszabadítása.

Szigetvár a régió központjává vált

A várban tartózkodók nagy része az iszlám hitet felvett délszláv, elsősorban szerb és bosnyák katona volt. Megengedték nekik, hogy akkor hagyhatják el a várat, ha enyhülés áll be az igen zord időjárásban. Gőzsy Zoltán elmondta: ottlétük alatt nem bánthatták őket, sőt ellátást is kaptak. A körülbelül száz török katona és mintegy ötszáz polgári személy végül 1689. március 14-én távozott a várból. Szekerekkel szállították el a holmijaikat a Dráváig, ahonnan hajókon folytatták az útjukat.

A császáriak tudták, hogy egy kulcsszerepet játszó várat szereztek meg, így azonnal nekiláttak a felújításnak. Szigetvár az elkövetkező 30 évben a régió egyértelmű központjává vált.

A Nagy Szigetnek nevezték magukat

A kisváros identitásába fokozatosan beépült a visszafoglalás időszaka a történész szerint. A török hódoltság után a város Nagy Szigetnek, azaz Magnum Szigethnek, Gross Sigetnek nevezte magát. Amikor az 1790-es években Szigetvár szabad királyi várossá akart lenni, a város vezetői ennek alátámasztására a korábbi történeti időszakokra hivatkoztak. Kiemelték a hódoltság idején tanúsított vitézségüket.

– A következő években a megerősített vár adott egyfajta centrális funkciót a településnek, és az itt állomásozó katonaság egyfajta biztonságot a korszak hektikusan változó világában – hangsúlyozta Gőzsy Zoltán. – Erre alapozva fejlődik az újkori Szigetvár, a felszabadulás egy új világ kezdete.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában