2018.07.20. 20:00
Már lárvaként irtani kellene a vérszívókat
Sok országban már csak a biológiai szúnyoggyérítést alkalmazzák, ami jóval hatékonyabb a kémiainál, mondta el a Dunántúli Naplónak Kemenesi Gábor szúnyogszakértő.
Minden évben megkeserítik az életünket a szúnyogok. Az öt évvel ezelőtti dunai árvíz után a kormány úgy döntött, hogy a szúnyoggyérítési programot a katasztrófavédelem irányítása alá helyezi. Korábban minden önkormányzat maga végezte a „permetezést”, így előfordult, hogy az egyik faluban megtörtént a gyérítés, míg a szomszédnál nem, a vérszívók kis idő múlva visszatértek. Az idén április 23-tól zajlik szúnyoggyérítés a megyében, légi úton 7140 hektárt, míg a földin 6055 hektárt kezeltek eddig. A héten Pécsen, Szigetváron, Siklóson veszik fel a harcot a vérszívók ellen.
Kétfajta gyérítést alkalmaznak a szakemberek, a kémiait, a már kifejlett egyedek ellen, és a biológiait megelőzés céljából, ami a lárvákkal szemben hatékony. Sokszor felvetődik, hogy a biológiaira kellene áttérni. Megkerestük a téma egyik szakértőjét, Dr. Kemenesi Gábort, aki a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológusa.
– Sokkal egyszerűbb kezelni a szúnyogproblémát lárvaállapotban, és hatékonyabb is. A lárvák nem repülnek száz felé, mint a kifejlett egyedek – kezdett bele az elemzésbe Kemenesi Gábor. – Ha a tegnapi időjárást nézzük, mikor esett, majd újra sütött a nap, akkor körülbelül egy héten belül megint annyi vagy több szúnyog lesz, mint a gyérítés előtt – tette hozzá.
A szakértő kitért arra is, hogy más országok jóval előttünk járnak. Fontos lenne a szúnyog-lárvahelyek folyamatos monitorozása, hogy reális képet kapjanak arról, hol mennyi van belőlük. Ez előkészületeket igényel, fel kell térképezni, hogy hol vannak a tenyészhelyek, vagy ha érkezik egy árhullám, az mennyi területet önt el. Ehhez ma már megvannak a műszaki feltételek.
Sok helyen már szúnyogcsapdákkal – az egy éjszaka alatt befogott szúnyogok mennyiségével – mérik, mennyire fertőzött egy terület. Példaként említette, hogy egy svédországi nagy, lápos területen 50 ezer példányt fogtak be. Onnantól kezdve, hogy sikerült műholdképekkel, és más eszközökkel behatárolni a tenyészhelyeket, megtörtént a biológiai kezelés, ami után a számuk rövid időn belül drasztikusan, ötven–százra csökken.
Már megjelent az ázsiai bozótszúnyog
Magyarországon ötven szúnyogfajt tartanak számon, ám több lehet belőlük. A gondot az okozza, hogy nem tudják a szakemberek, az új jövevények közül melyik telepedett már meg hazánkban. A koreai szúnyog 2016-tól már megtalálható Baranyában, és át is telel. Az ázsiai bozótszúnyog is már megjelent a megyében az Országos Közegészségügyi Intézet rendszere szerint, és a tigrisszúnyog is jelen van nálunk. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy terjeszthetnek-e trópusi betegséget, ennek azonban csekély a kockázata. Kemenesi Gábor hangsúlyozta, ezért is fontos a folyamatos monitorozásuk. Félni azért nem kell, ugyanúgy, ahogy a hazai szúnyogoktól sem. Akkor jelentenének problémát, ha masszívan elterjednének, és trópusi betegséget hurcolnának be.