Sok a gond a szemétdíjjal

Jócskán akadnak problémáink a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) működésével kapcsolatban. Mint köztudott, a szervezet 2016. április 1-től látja el a feladatát, ezért elvárható lenne – gondolom a létrehozását felügyelő minisztérium is ezzel egyetért –, hogy az eltelt közel húsz hónap alatt a társaság számlázási és koordináló rendszere megfelelően, sőt pontosan működjön. Emellett ésszerű lenne az is, ha a cég a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókkal, valamint a területi érdekképviseletekkel, fogyasztóvédelmi egyesületekkel együttműködési kapcsolatot alakítana ki. Sajnos tapasztalataink ezen a téren negatívak, mivel se tárgyalási, se írásbeli javaslatainkat még csak válaszra sem méltatják.

Az elmúlt év novemberében az egyben fizető társasházak és lakásszövetkezetek részére a 2017. évi második negyedéves számlákat megküldték, de ezek jelentős része hibás volt, ezért igen sokat az NHKV Zrt.-nek kifizetés nélkül visszaküldtek az érintettek. Nem csak az adatok voltak hibásak, de a számla nem tartalmazta a jogszabályban előírt és kötelezően hirdetményként kifüggesztendő rezsicsökkentési megtakarítás összegét sem. Ebben a hónapban pedig megérkeztek a 2017. évi harmadik negyedéves számlák, a javításra korábban visszaküldöttek viszont nem jöttek meg. Meglepetést nem okozott, hogy az aktuálisan kiküldöttek többsége szintén hibás. Bankszámlaszámuk nem azonos a korábbival, a rezsicsökkentési megtakarítás összege ismét valótlan, az épületi azonosító száma eltér a korábbitól és a banki csoportos utalás is megoldatlan. Nem rendezett a hibátlanul érkezett számlák esetében a határidőben átutalt kifizetéshez járó ún. skontó 3 % kedvezmény sem. Ez ismét azt jelenti, hogy ezeket a hibás számlákat is vissza fogják küldeni az érintettek, és javításuk megtörténtéig értelemszerűen azok pénzügyi rendezése is várat magára.

Úgy vélelmezhető, hogy ezek a kifizetetlen számlák országos szinten sok-sok millió forintos összeget jelentenek. Felmerül a kérdés, hogy ilyen körülmények között a feladatellátást végző hulladékgazdálkodási közszolgáltatók vajon miből tudnak munkabért, üzemanyagot, karbantartást stb. fizetni?

Befejezésül: az NHKV Zrt. álláspontja változatlanul az, hogy ha a társasházak, lakásszövetkezetek közösségei az egyéni, azaz a lakástulajdonosok szerinti számlázást választják, akkor nem közös edényzetnek, hanem a lakásonkénti 60 literes szabvány hulladékgyűjtőket kell az adott épület elé kitenni. Vajon ez összhangban áll-e az az önkormányzatok törekvéseivel, városképi szempontból?! Korábban az NHKV Zrt. azt nyilatkozta, hogy a helyi közszolgáltatók – akikkel egyébként szerződésben állunk – rossz adatközlése az oka a hibás számlázásnak. Ez így van valóban?! Ha igen, akkor ennyi idő sem volt elég a korrekcióra?

Nagy Emil,

a Lakásszövetkezetek

és Társasházak Szövetségének baranyai elnöke