Szállodát, gyalogsétányt, új piacot is terveznének

Összesen 168 ezer eurót nyert el a Pécsi Tudományegyetem vezetésével alakult konzorcium az Interreg V-A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program első pályázati felhívásán. A projekt célja, hogy a régióban jelenleg még nem elérhető integrált településfejlesztési képzési programot alakítsanak ki. A pályázati felhívásra még a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség jelentkezett, a határohn átnyúló projektben a PTE Műszaki és Informatikai Kara, a varaždini Északi Egyetem, illetve a megyei önkormányzat vesz részt.

A hallgatók egy-egy horvát település (Varasd, Perlak és Ludbreg), valamint Harkány, Siklós és Villány településfejlesztési koncepcióját készítették el, amelyet a folyamatos konzultációk után júniusban, egy kiállításon állítanak közszemlére. A tervek a fenntartható városfejlesztés és építészet alapgondolataiból kiindulva az épített és természeti környezet új kapcsolatának lehetőségeit mutatják be több megközelítésből. A programban részt vevő településeken múlik, hogy a hallgatók gondolkodásából, terveiből mit vezetnek be a fejlesztési koncepcióikba.

– Egy év múlva kell elkészülniük egy olyan anyaggal, amely integrált városfejlesztési szemlélettel rendelkezik és hosszabb távon Horvátországban és Magyarországon is lehet majd oktatni – mondta dr. Gyergyák János egyetemi oktató.

A siklósi városfejlesztés kapcsán mindannyian problémaként ítélték meg a vár déli részét, a Váralja utcát, ebbe mindenki belenyúlt valahogyan.

– A fürdő nincs szerves összeköttetésben a belvárossal, bár gyalog is elérhető távolságban van. Ha valaki gyalogosan elindul a fürdőtől, annak át kell mennie egy jelenleg szegregált városrészen, ezért ennek a területnek az átkoncepcionálásában gondolkodtunk – mondta az egyik hallgató. Volt, akinek a vár nyugati oldalán lévő alulhasznosított park fejlesztésére voltak ötletei, illetve városkaput képzeltek el a belváros közvetlenül megközelíthető részeire.

Azok a hallgatók, akik Harkány fejlesztési tervét készítették, többnyire a piac és a buszpályaudvar megújítására gondoltak, de egyikük egy sporttábort is elképzelt a város északi részére. A fürdő területére, illetve közvetlen közelébe egy szállodát terveztek, amely fedett összekötésével a komplexum részévé válva emelt színvonalú szolgáltatás biztosítását tenné lehetővé. Egy másik hallgató gyalogos hálózat, illetve városközpont kiépítését tervezte, illetve a beépítetlen területekre üdülőövezetet álmodott meg. Emellett úgy gondolja, nincs szükség arra, hogy a Kossuth utca négysávos legyen, a nagyobb forgalom az elkerülő úton halad, így a két sáv is elég lenne.

Ami pedig a villányi fejlesztési terveket illeti: a vasútállomás, rendezvénytér és a Fő utca, főtér közötti gyalogos közlekedést senki nem találta megfelelőnek. A villányi vasútállomás környezetében olyan gazdasági területek vannak, ahol a hallgatók véleménye szerint az épített környezet nem megfelelő, nincs az érkezőket fogadó „városkapu” és a terület alulhasznosított. Az egyik hallgató a vasútállomásra érkezők számára szimbolikus „városkaput” alakítana ki, illetve a bormúzeum létrehozásával még vonzóbbá tenné a várost, főleg annak kihasználatlan északi területeit. A mostani rendezvényteret és annak környezetét is megújítaná új, hiányzó funkciójú épületek elhelyezésével.

Szabadabban gondolkodva

– A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán 2004 óta valós helyszínek reális problémái alapján tervezünk több tudományterület kapcsolásával, mint a közlekedéstervezés, a tértervezés, az urbanisztika, szociológia és a közgazdaságtan – mondta dr. Veres Gábor, a Városműhely kutatócsoport vezetője, a PTE MIK Építészeti és Várostervezési tanszékének vezetője.

– A fiatalok kaptak pár támpontot az önkormányzatoktól arról, hogy melyek a jelenlegi elképzelések, ám mi igyekeztünk arra motiválni őket, hogy minél szabadabban gondolkozzanak, a tervekben a vízióik jelenjenek meg élhető, jól működő városokról – mondta dr. Zoltán Erzsébet egyetemi docens.