A rajzolás öröméért alapították meg a HetiRajz csoportot

– Mióta foglalkozik grafikákkal?

– Még húszéves sem voltam, amikor Budapesten rajzfilmek fázisrajzolójaként kezdtem. A rendszerváltáskor aztán számtalan új lehetőség jelent meg, én is megláttam egy hirdetést, hogy egy új vicclap indul. Így lettem karikaturista, különböző újságoknál dolgoztam, a Világgazdaságnak például hét évig én csináltam a gazdasági karikatúráit. Közben persze mással is foglalkoztam, könyveket illusztráltam, majd oktató- és készségfejlesztő programokat fejlesztettem.

– Ez már távolabb áll az eredeti szakmájától.

– Igen, de megtanultam programozni is. Amikor a gyermekeim kicsik voltak nem találtam olyan programot, amit szívesen odaadtam volna nekik, így magam fejlesztettem. Később másokhoz is eljutott, majd egy kis céget is alapítottam. Ezzel már nem foglalkozom, jelenleg szabad­úszó grafikus vagyok.

– Hogyan született meg a HetiRajz csoport?

– Tagja voltam az egyik közösségi oldalon egy grafikusokat tömörítő csoportnak. Ott azt tapasztaltam, hogy a szakma ma már egyre kevésbé szól a rajzolásról, és rossz volt ezt látni. Ezért találtam ki egy játékot. Az egyik kollégám mondott egy számot, én felütöttem azon az oldalon a lexikont, és az ott lévő első szó lett az első téma, amiben rajzolni kellett. Ez egyébként a dorbézol volt. A siker hatalmas volt, és hamar kinőttük a csoportot, ezért alkottunk egy újat HetiRajz néven.

– Ami élő közösséggé fejlődött.

– Pontosan, már több, mint kétezer tagja van, akik maximálisan támogatják és inspirálják egymást. Elképesztő látni, ahogy az eleinte bizonytalan, bátortalan rajzolók mostanra megtalálták a saját stílusukat. Igazi klasszisok nőttek ki innen az elmúlt két évben.

– A kiállítás ezt csak megerősítette?

– Igen, nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk az alkotók felől is. A csoportunk átlépett a virtuális világból a valóságba, hiszen sokan most találkoztak először. És itt nincs megállás, hiszen eredetileg is úgy terveztük, hogy ez egy kiállítássorozat lesz. Az biztos, hogy bemutatkozunk Budapesten, Szentendrén és Esztergomban, de Pécsre is mindenképpen szeretnénk eljutni.

Beleszeretett a történelmi városkába

Nemes Zoltán grafikus tavaly költözött Pécsváradra a Balaton mellől. Ahogy mesélte, mindig is szerette a Mecseket, rendszeresen szervezett kirándulásokat errefelé. Neki nem a magyar tenger, hanem a hegyek jelentették inkább a különlegességet. Pécs a kultúrája miatt nyűgözte le, Pécsvárad pedig a történelmi hangulata miatt tetszett meg neki. Így kérdés sem volt, hogy ide költözik, amikor erre lehetőséget kapott. Igyekszik hozzátenni magát a helyhez, megköszönni, hogy ott lehet. Ezért szervezte a kiállítást, de a közelmúltban ő tervezte meg a vár új kabalaállatát is.