Az élet célját keresve kezdett teológiát tanulni Hóbár Csaba

– Hogy lesz valakiből világiként plébániai munkatárs?

– Fiatal korom óta kerestem az élet értelmét, a Hittudományi Főiskolára is ezért iratkoztam be. Nem papként képzelem el magam, az egyházi közegben viszont otthonra találtam. Cziglányi Zsolt korábbi plébános felkérésére kerültem Abaligetre, aki a plébánia mellett a főiskola rektoraként is szolgált, így segítségként bevont a lelkipásztori feladatokba.

– Befogadták a helyiek?

– Úgy gondolom, igen. Szeretem a társaságot, nyitott vagyok a kapcsolatok építésére. Amolyan katalizátorként időnként közvetítek is a papság és a hívek közt.

– Mik a feladatai?

– Tartok házassági felkészítéseket, temetéseket, ezeket ugyanis nem csak pap láthatja el. Szervezek közösségi programokat is, illetve, amikor nincs szentmise a faluban, igeliturgiát tartok, ahol az egyházi könyörgések, imádságok mellett áldozhatnak is a hívek.

– Jegyesek felkészítésekor jelent előnyt, hogy családos ember?

– Tizenhét éve vagyok házas és négy gyermekünk van, így valóban, sokszor saját tapasztalataimból kiindulva tudok beszélni a házasságra készülőknek.

– Mi a tevékenységének legfőbb célja?

– Az örömhír továbbadása, illetve, hogy megosszam másokkal azt a számomra legszebb tapasztalatot, miszerint Isten annyira irgalmas, hogy nem tudunk kiesni az ő kezéből. Fontosnak tartom, hogy az egyház emberi arcát mutassuk meg.

– Ezek szerint megtalálta a helyét a hivatásában?

– Igen. Nekem nagyon sok pozitív tapasztalatom van az egyházzal kapcsolatban. Azt is látom, sokan talán azért csalódnak, mert úgy vélik, itt mindenkinek tökéletesnek kell lennie. Azonban fontos tudatosítani, hogy attól senki nem lesz rögtön jobb, hogy az egyház tagjává válik. Az egész élet egy tanulási folyamat, küzdelmektől sem mentes vándorút, mely során mindannyian irgalomra szorulunk.

– A családja hogyan viszonyul kevéssé szokványos feladataihoz?

– A gyermekeim belenőttek ebbe az életformába. Így ők is meglátják az egyház emberi arcát, s magától értetődő az, hogy találkoznak plébánosokkal, püspökökkel. A feleségem is mindenben támogat, enélkül nem is tudnám megfelelően végezni a rám bízott feladatokat.

Népes családban éli mindennapjait

Hóbár Csaba 1979-ben született Nagykanizsán. Közel húsz éve szolgál Abaligeten lelkipásztori munkatársként, ahova 2008-ban családjával együtt kiköltözött. Felesége Büttner Orsolya, a Pannon Filharmonikusok hegedűművésze. Négy gyermeket nevelnek, Sámuel 6, Rebeka 10, Jakab 12, Borbála pedig 14 éves. Hóbár Csaba eredetileg gépi forgácsolóként végzett, de a hit és az élet értelme komolyan foglalkoztatta, így hittanár-teológus lett. Az egyházra is úgy tekint, mint családra, melynek tagjai az alkalmi nehézségek ellenére is szorosan összetartoznak.